Bamba

Szökdellve ugrálok le a lépcsõn, ki a szabadba. A liftek sztrájkolnak, dohányfüstös friss levegõt szívni két idegbaj és szívinfarktus között. Szembe repül egy halott pillangó. Kék. Csak azért mondom, hogy kék, hogy el tudjátok képzelni. Megszólal, és a legutóbbi jazz lemezemrõl értekezünk. Arról, hogy milyen jó hangja van a közös ismerõsünknek azon a lemezen. És hogy a négyes szám, az milyen megható. Aztán tovább repül, én meg bámulok utána a zuhogó esõben.