Agile teszt processz

A hétvégi könyvvásáron összefutottam a volt kollegáimmal, rám is sóztak egy e-könyvolvasót, amirõl kiderült, hogy androidos Glaxy valami, s már le is töltöttem rá az ingyenes Angry Birds folytatmány malacos játékot. Èrdekes. Legalább annyi értelme van ennek a tabletnek, hogy le tudok rá tölteni a gyereknek (meg magamnak) játékokat, pl az Angry Birds space-t. De annyira el vagyok havazva, hogy nem jutottam még oda, hogy az elsõ bekapcsolás után csináljak is rajta valamit.

Ez a játék még jobb is mint a madaras!

Viszont megigértem a volt kollegáknak, hogy ha valami hibát találok, akkor megírom nekik, mint jó teszter. Volt is valami apróság, ahogy bekapcsoltam a gépet, máris frissíteni akarta magát az ebook alkalmazás, meg nem ment az Adobe ID-m, erre máris beigértek egy nagy adag kedvezmény kupont, amit e-könyvekre költhetek. Nesze nekem, még több olvasnivaló. Pedig a hangoskönyvekre hajtok.

---
A héten Nonakát olvastam, tudjátok, az a fazon, aki szerint a kimondhatatlan tudás kimondható, és ezt externalizációnak hívja. A könyvben, amit 1995-ben írt az információ termelõ vállalatról, megemlíti, hogy egyes munkahelyek stafétára (relay), a másikak (fõleg a vizsgált japán cégek) a rögbire hasonlitanak. A váltóban az egyes futók egymásnak adják a botot, a rögbiben az egész csapat összezár (scrum!) és együtt mennek az alapvonaltól a célig.

Mi lenne ez, ha nem a Scrum sw fejlesztési (a pontosság kedvéért: projetk management) módszertan? Persze, ott volt Nonaka a kezdeteknél, ugyanaz a Nonaka, aki a tacit tudás átadását szocializálásnak nevezte. (Én is hiszek a telepátiában.)

Abban a könyvben persze még szó sem volt scrum-ról, csak a rögbi hasonlatról. Szóval a scrum valamiféle mellékterméke a tudásmenedzsmentnek.

---
Ma agile teszt process workshopon voltunk. Tudjátok az agile az, ahol nem véssük kõbe, hogy hogyan fogunk fejleszteni vagy teszteni, tehát nincs szükség írott processzekre. Erre ma nekiáltunk írni egyet. (Ugyan minek, ha egy projekt indulásakor adunk is nekik egy kezdõ processzt, két hét múlva, a sprint végén a retrospektíven szabadon megváltoztathatják azt.)

A legjobban az tetszett, hogy a régi processzt alapul véve nekiálltunk brénsztormingolni, és persze az eredmények nagyon a régi processzre hajaztak. Aztán egy másik feladatban félredobtuk a régit, és nulláról csináltunk valami újat, na az annyira radikális lett, hogy abból meg egy csomó fontos dolog kimaradt (minden olyan tevékenység, amit nem lehet a kéthetes iteráción belül megcsinálni). A végén meg megszavaztatták, hogy a radikális új, vagy a régire hajazó új legyen-e kõbe vésve, ahelyett, hogy mind a kettõbõl vettük volna a jó ötleteket.

Olyan ez, mint amit a coach suliban meséltek Zoliék: kidolgozták a forgatókönyvet néhány váratlan esemény (kockázat) bekövetkezésére, aztán a végén megszavazták, melyiket tartsák meg.

A másik bajom a mai munkával az, hogy agile processzt fejlesztünk, mégis csak a scrumra gondolnak: a szerepek, a sprintek -- megnézném azt a Kanban projektet, amelyik használni akarná az új processzt.

---
Hát ilyenek vannak.

Végre ma kinyitott az amerikai tõzsde, élvezhettem, ahogy emelkedik a win8 részvényem árfolyama.