Jön az év vége, és az emberek többsége visszanéz. Jönnek a levelek a fõnökeimtõl, a gyárigazgató és közöttem van vagy 4-5 manager, mind azt írja visszanéz az elmúlt évre, rázós és kanyargós az út a hátunk mögött. Baszki, ezt én is tudtam. Nem lehetne inkább elõre nézni, és felvázolni, milyen terep jön ez után, rázós marad, vagy szakadék, vagy fel a hegyre? Párnázzam-e a székem, vagy inkább ugorjak le a szekérrõl? Legalább az irányt megmondanák! - de most akkora a para a konkurenciától, hogy még a célokat sem szabad közzétenni, mert ha a terv kitudódik, a kínaiak holnap piacra lépnek azzal, amit jövõ karácsonyra tervezünk. Ilyen körülmények között, amikor nem tudni, merrõl fuj a szél, az ember könnyen szembepisálja magát. Amiért ma gürcölünk, annak holnap hirteen semmi értelme, s kidobjuk az összes befeketett energiát. Pontosabban 4 nap múlva.
Vegyek-e részvényeket, vagy örüljek, hogy még bent ülhetek a melegben?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése