2014. december 16., kedd

Van isten!

Hát mégis van isten! Épp azt számolgattam, hogy elfogyott a számlán a pénzem, és a karácsony még elõttem, mibõl fogom átutalni a hó végi számlákat, mire megjött a hitel elsõ részlete, azt is az év vége elõtt be kell fizetni. Kb 300 euro hiányzik, hogy ne kerüljek adósok börtönébe. Erre tegnap hív az ismerõsöm, hogy az egyik korábbi munkámért fizetett az ügyfél, ha elugrok hozzá, kifizet. Pont 300 eurót kaptam a legjobb idõben. Szar a fillérekbõl tengõdés, mikor az ember azt számolgatja, hogy honnan csoportosítson át, hogy a kötelezõket ki tudja fizetni.

Tegnap este hallgatom a Lakihegy rádión a "Nem vagy egyedül" c, mûsort Takács Feri barátommal. Az egyik betelefonáló épp azt a témát érinti, amin most agyalok: van-e bûnbocsánat, és mit tegyen az, aki magának nem tud megbocsátani. Mert úgy néz ki hiába zárult le az eljárás, hiába fizettem ki (hitelbõl) a bírságot és kártérítést, tovább büntetem magam stresszel, nemalvással, betegséggel, parával. A válasz épp idõben érkezett. Nem magamnak kell megbocsátani, hanem megbocsátottak már (elõre) nekem is. Ezt el kellene tudnom fogadni.

Még két napom van a régi munkahelyen, kapkodva fejezem be a lezáratlan dolgaimat, adom át a jelenlegi munkám, és még egy jelentést is meg kell írnom ma, hogy elektronikusan alá lehessen írni az ünnepek elõtt. Otthon is sok a munka, újabb adag mézeskrémest csinálok a búcsúztatómra, ez már a harmadik 1 héten belül.

Szombaton nagy vendégsereg volt nálam, megünnepeltük a születésnapom. Gondoltam, majd megitatom az emberekkel a mindenfelõl kapott borokat, de a világ végén lakok, ahová mindenki autóval és újabb üveg borral jött... új helyet és rendeltetést kell találnom az italoknak. Majd borkóstolást tartunk az ünnepek után.

Szaladok dolgozni, utána szaladok a holnapi elõadásomat próbálni a másik munkahelyemre, közben elviszem valakinek a hét végén nálam felejtett sapkát, átutalom a kolbász árát, aztán szaladok az önkéntes klubba, onnan a magyar keddre... A mai tüntetést, a bibliaórát (karácsonyi dalokat énekelnek) és squash-t kihagyom, nem jut mindenre idõ, amire szeretnék. Ja, valamit enni is kéne, hívnak a kollegák egy utolsó közös ebédre. Én még itt leszek 2 napot a 2 ünnep között, de õk már szabadságon lesznek.

Év vége, újév, új élet, új tervek. Remélem kapok hozzá támogatást fentrõl.

Nincsenek megjegyzések: