2015. január 17., szombat

Levágták a szárnyam

Nem tudom honnan és miért, de a programozott sejthalál jutott eszembe: amikor már nincs szükség egy sejtre, fogja magát, és elhal. Arra gondoltam - mint lent úgy fenn alapon - így lehet az emberrel is, mikor már érzi, hogy nincs rá szükség, átalussza magát a túloldalra, ahogy a finnektől mostanában hallottam (nukkunut pois). A válás és a nyugdíjba menés ilyen hatással szokott lenni a férfiakra, mondják.

Aztán vannak az erősebb akarattal rendelkező önző sejtek, amelyek a közösség (szervezet, a többi sejt) akaratával szembeszállva nem akarnak elhalni, hanem önálló életre kelnek, saját kolóniát alapítanak, és burjánzanak, s mikor már szűk nekik a tér, osztódnak és más területeket is elfoglalnak, az ott őslakos sejteket kezdik megfojtani. Igaz lehet ez a bevándorlásra is, bár nem gondoltam át a párhuzamot a franciaországi eseményekkel.

Tegnapelőtt levágták a szárnyamat, volt ott valami nem odavaló. Nem lettem angyal, s mégis para van, hogy fogok így szárnyalni? Kezeimmel sem tudok csapkodni, hónom alatt labda, pedig eszem ágában sincs labdázásra gondolni. Mintha erősen meg lenne szabva, mit csinálhatok, merre mehetek, merre fele rugdosnak a múltból növő falak. Mintha 3 oldalról körbevennének, ajtó csak hátra, mintha programozott sejthalálra akarnának felszólítani. Nem kellesz, tűnj el... de még tiltakozok ellene.


Csinálj olyat, hogy másnap szégyelld, csinálj olyat, hogy dicsérnek érte, amit összemuzsikálsz nyáron, azt raktározd el mind télre... amit összekuszálsz nyáron, azt bogozd ki télen.

Aztán megszokta lassan, hogy horkolok,
és már kevésbé játszanak a hormonok,
megfagytak, vagy az az "über ich", tudod,
tartja frankón fogságba.

Keresem az utam. Kivezetne-e a jelenlegi helyetből, ha a magyarok királya lennék, főbohóc a játszótéren?  Új szárnyakat adna? Igen, akkor rendesen megszakadhatnék egy nemesebb cél érdekében. Vagy előbb próbáljam meg elkergetni ezeket a hülye gondolat-virágokat, és próbáljak meg napi 5 óránál többeket aludni? Tudom, hogy a szervezetem hasznára válna, de időpocsékolásnak érzek minden lehunyt szemmel eltöltött percet. Ezt bogozd ki!

---

Ma kicserélem a számítógépben a memóriát, és teszek bele SSD merevlemezt, ha nem sikerül, internet nélül maradok megint. Telefonon elértek, ha már hiányzom.

Nincsenek megjegyzések: