Minél távolabbi a jövõ, annál kiszámíthatatlanabb

Elõjött ez a kép a feledés homályából. Nem láttam elõre az utat. Nem láttam elõre, hogy mi lesz a családdal, a vegetáriánus életmóddal, és hogy valaha még alkoholt fogok inni és dohányzni. Minél messzebb van valam, annál kevésbé tudjuk, milyen lesz.

Áh, leszarom. Foglalkozzak inkább a jelennel. Azzal, hogy már megint nem dohányzom, már megint nem eszek húst (bár ez változhat), és hogy _megpróbálok_ esténként eleget aludni, hogy bírjam a heti 4x úszást és 2x squash-t. Ismerõs mondja, hogy a sporthoz pihenni kell. Hogyan, ha kerget a tavasz, s nem tudok a seggemen ülni? Utaznék...