Hát ez érdekes, elgondolkodtam rajta. Ha azért dohányoztam, mert ürességet éreztem, unalmat, akkor valami mással helyettesítem ezt az üresjáratot, vagy kell helyettesítenem. De mivel?
Emlékszem, gyerekkoromban, lehettem 5-7 éves, játék közben félóránként szaladtam ki a konyhába. S mivel nem tudtam, miért szaladok oda, csak ittam egy fél pohár vizet, és szaladtam vissza játszani. Most, hogy ebbe belegondolok, ezek ugyanilyen üresjáratok voltak. Azt hiszem akkor lép fel, amikor sokat foglalkoztam valamivel, és vagy besokallok vele, vagy az agyam bedugul. Kell egy kis szünet, járni egyet, venni pár mély levegõt, rendezni a gondolatokat. Valamiféle agyi hardver interrupt lehet, mint amikor éjjel felébredek arra, hogy nem veszek levegõt.
Az egyik korábbi munkahelyemen meg kávézással töltöttem ki az ilyen üresjáratot. Dolgoztam, meguntam vagy besokalltam vele, és mielõtt új feladatba kezdtem volna, jártam egyet. A folyosó végén volt a kávéfõzõ, óránként "kellett" járnom, így gyakran napi 6-7 kávé is becsúszott. Akaratlanul, de valamit kellett kezdeni, ha már elindultam.
Olyan ez, mint amikor a hipnotizáltnak azt mondják, hogy meleg van. Miután kijön a hipnózisból, nem érti, miért megy kinyitni az ablakot.
Kényszeres viselkedés lenne? Inkább a fent említett hardver interruptra (agyi megszakítás) gondolok.
El lehet terelni ezeket az üresjárati felesleges dolgokat? Van, aki rágcsál, mogyorót, cukorkát, mert úgy érzi a kezével és a szájával csinálni kell valamit (ráfogják az orális fixációra). Nekem most kezd visszatérni a blogolhatnék. Meg a kalóriaszámolás. Ha van egy kis idõm, azt nézegetem, milyen messze is a cél, hogy lehetne elérni, hogy nyár végére megint 100 alatt legyek. Vagy számolgatom a pénzt, hogy tudnám elérni, hogy ne legyen adósságom? Persze, az utazásból, a társasági életbõl kell vágni, mert ezek visznek el sokat, de akkor hogy bírom ki? ha sokat ülök egyhelyben, jönnek ezek az üresjárati tevékenységek.
Mindenesetre ma elmentem megint úszni, és kezdem újra élvezni a mozgást. Az autóban zenét hallgatok (végre az új autóban már cd játszó van, az változatosabb mint az a 3 darab magnókazetta volt), az tölti ki az ürességet. A dobolás a kormányon, meg az éneklés.
Arra gondoltam elkezdek busszal járni. Akkor az üresjárati idõ mégjobban megnõ, szembenézek vele, mint ahogy a nikotinevõ szörnnyel is szembe néztem. Bámulom és analizálom az embereket, az néha elég élvezetes felesleges idõtöltés. Vagy olvasok...
àh, megint semmi értelmes dologról nem tudok beszálmolni, csak feleslegesen írogatok...
Azt hiszem (a) család hiányzik, meg a gyerek, ha gyakrabban nálam lehetne, kevesebb lenne az üresség érzés. Meg a feleslegesség érzés. Meg a lúzerség érzés.
Valami más, hasznos, egészséges, fogyással járó rituálékat kellene bevezetni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése