Agyméret vs fõzés

Az elõzõhöz szorosan kapcsolódik.

Amint azt tegnap mondtam, hétvégén megnéztem pár TED elõadást az agyról. Az egyik arról szólt, hogy mitõl ugrott meg az agy méretének növekedése. Az adott testméretet, a bevitt kalóriát, és az agy méretét vetették össze. Arra jutottak, hogy ekkora (emberi) testhez átlagosan fél kilós agy tartozhatna, a nagyobbnak annyival nagyobb az energiaigénye. Mi tette ezt lehetõvé? A fõzés. Mert az az emésztés egy részét (a kaja puhítását, elõfeldolgozását, megmelegítését) a testen kívülre helyezi. Gyorsabb és hatékonyabb lesz az energialebontás (Fõzés nélkül egész nap csak gyûjtögetnénk és ennénk, annyi energiára lenne szükségünk, s nem jutna idõ munkahelyi és párkapcsolati problémákon keseregni, vagy csattogtatni a tévécsatornák között - bár akkor tök jól lehet csipszezni).

Folyomány: nõ az érzékeinket érõ inger és a befogadott információ mennyisége, növekszik az átlagos testsúly (hízunk), hogy képes legyünk ellátni az agyat elegendõ energiával... Tudod, nagyobb kapacitásu számítógép = nagyobb tápegység.

Folyomány: mivel borzasztóan túlsúlyos vagyok, ez csak azt jelentheti, hogy az agyam a kelleténél is több energiát igényel, tehát az átlagnál messze jobban teljesít.

Folyomány: ha megpróbálok lefogyni, az agyam visszafejlõdik. Lásd dohányzás. Szinte kényszerítettem magam a lassabb gondolkodásra.

Folyomány: akik nyers kaján élnek, azok szerényebb agykapacitással is beérik. S nem tudom, melyik volt elõbb. Megpróbáltam szépen mondani...

Az az ominózus videó itt megtekinthetõ: Suzana Herculano-Houzel: What is so special about human brain? Ajánlom.

Kapcsolódó video: honnan veszi az agy az energiát (a test össz-energiájának a negyedét, de a tömegének csak 2%-át teszi ki). Az alvással hozzák összefüggésbe.