2015. december 9., szerda

Időgazdálkodás

Leültünk Viljonkával átbeszélni az időrablókat. Még a sc barátnőm rajzolt egy rajzot, ahol egy ember húzott kötelekkel a vállához erősített köveket. Ezek azok a vállalások, ígéretek, feladatok, amiket cipelünk, amik nyomasztanak. Mint a 10 hónapja megíratlanul heverő körlevél (dehogy hever, bár lenne ami heverjen, épp az a baj, hogy nincs megírva), meg mint az a kimondatlan bocsánatkérés. Ha már egyszer megígértük őket, hogy megcsináltuk, nehéz kimászni belőle, nehéz bevallani, hogy ez nekünk nem fontos, csinálja meg más, nehéz visszaadni, mert akkor arcot vesztünk, vagy hogy mondják a tudósok. Csak ha túl sok a vállalás, összeroppanunk. Ezt még egy múmi is érti.

Most arra jutottam, hogy olyan dolgokat is megszűntessek, amit pedig szeretek csinálni. A svéd tanfolyam (azért tanulok, hogy valamivel hasznosan töltsem a rengeteg szabadidőmet, emberek között legyek, és új barátokat szerezzek, és a szomszédokkal tudjak beszélgetni, hogy jópontot szerezzek). A bibliaóra (azért járok, hogy emberek között legyek, és pozitív dolgokra koncentráljak, ráadásul mellékhatásként eljöhet a megviágosodás, ami megszabadít az aggódástól). A családi kör (hogy jó emberek társaságában legyek, hogy legyenek barátaim és ápoljam a kapcsolatot velük). Az önkéntes munka (azért csinálom, hogy jó pontokat szerezzek, hogy valami értelmes és hasznos munkával töltsem ki a rengeteg szabadidőmet, hogy tegyek embertársaimért). Az egyesület vezetősége (azért csinálom, mert hírnév, csillogás, jópontok, hogy tegyek embertársaimért). De mindezt nem tudom csinálni, összeroppanok.

Nincs semmi szabadidőm, nem jut arra, amire szeretnék időt fordítani. Heti 3x úszni, 2x este sétálni. Aludni (!!!) napi 7,5 - 8 órát. Heti 3x1 órát olvasni. Heti 1x2 órát filmet nézni. Nem éjjel, alvás helyett, hanem mondjuk este 8-tól. Takarítani. Most sincs időm blogot írni (irónia).

Mindenkinek 24 órából áll a nap, szokta mondani Múmimama, a többi prioritás kérdése. Most priorizálok. Ha a cél az volt, hogy kitöltsem a rengeteg szabadidőt, de elfogyott, már túlságosan is, akkor valamit vissza kell csinálni. Mi az, ami nem fontos? Ha (kalória-) égető a mozgás, mi az, ami nem annyira égető?

Számoltunk:

- 1 héten 168 óra van, ebből lejön
- 5 x 8 óra munka = -40
- 5 x 1 óra munkába járás = -5
- 7 x 8 óra alvás = -56
- 7 x 1 óra reggeli és esti ceremónia (ébredés, elalvás) = 7
marad: 60, ennyivel gazdálkodhatok (és ennek a fele hétvégére esik)

És most jön a timeboxing. Mire akarok és mennyi időt? Mennyi marad? fontosság szerint súlyozom a tervezett időket, és kijön, mire mennyi jut, ha valami nem tetszik, azt kézzel módosítom. És csinálok napirendet.

Dedós módszer, de csak így fogom fel, hogy fontos.


Leszarom, hogy ki mit mond, ez az én életem.

Nincsenek megjegyzések: