2016. február 8., hétfő

Gamification az egyházban

A gamification (játékosítás) elérte az egyházat is. Társasjáték készül Luther Márton életébõl.

Hmmm. Lehet, hogy terjed a gamification, és az élet minden területén lehet már számítani annak az elemeivel (pl facebook vagy linkedin profil teljesség), na de lehet, hogy az egyház újraértelmezi a gamification fogalmát? Nem, az nem azt jelenti, hogy társasjátékot készítünk.

Mert a gamification nem azt jelenti, hogy a játékkal tesszük érdekesebbé a bibliakör vagy hittanóra végét. Arra jó a foci is.

Mit tennék, ha játékosítani szeretném a templomba járást, és ezzel ösztönözni az embereket?
  • minden alkalommal pecsétet adnék
  • aki összegyûjt adott számú pecsétet, magasabb szintre léphet (mint alkalmi hívõ, kezdõ hívõ, gyakorló hívõ, buzgó hívõ stb)
  • aki részt vesz a közösségi munkában, diakóniában, szervezésben, vagy rendszeresen mond imákat otthon, különféle "díjakat" vagy plecsniket kaphat, amit kitûzhet a profil oldalára
  • lenne a templomnak egy dicsõségfala a legaktívabb "játékosokról"
  • meghagyva a lehetõségét annak, hogy oda olyan is felkerüljön, aki korábban ritkán járt, de elkezdett gyakrabban járni
  • százalékosan mutatnám az elõrehaladást, és a továbbfejlõdési lehetõségeket (pl. hozdd el a barátodat templomba, így további 5% életpontot kapsz)
  • aki egy bizonyos szintet elér a templomi munkában, kihirdetném a vasárnapi istentiszteleten.
Jön a Luther év, gondolkodjatok ti is, hogy tudnánk megõrizni országunk keresztény kulturáját a betörõ török tatár kínaiak hóditása ellenére.

És boldog új évet minden kínai testvéremnek az úrban!

2 megjegyzés:

blis írta...

Jutalomfüggés, elismerésfüggés? Vannak vajon ilyenek? Úgy is ér, ha mások nem szereznek az elismerésről tudomást? Ilyenek jutnak eszembe... Önzetlenség a kulcsszó, és hogy létezik-e...

Névtelen írta...

Van, az emberek nagy része elvesztette a kapcsolatot önmagával, belső motivációit, így külső visszajelzésektől függ. Igen, függ.
Levena