Eszembe jutott mi lett volna az a panasz tegnap. Hogy itt már nincs senkim, egyedül vagyok (nem teljesen igaz, itt a gyerek, akit hetente 2x látok), és sokat magányos vagyok, és nem szeretek egyedül lenni. És magyar vagyok, idegen országban, ahol nagy az összetartás a benszülöttek között, és nehéz ha nem lehetetlen barátkozni. Nincs barátom se. Olyan igazi.
Szóval innen el, de hova? Haza nem lehet, míg kutyaütő tolvaj banda uralkodik, és a demokrácia nemigen tud helyreállni a nyugdíjig, utána is csak a lezajlott polgárháború vagy világháború után lenne esély (arra tartun, mint ahol most az afrikai országok vannak - de nem akarok próvétálni). Haza nem lehet, mert ha lebetegszem, ott halok meg valamelyik korház folyosóján, vagy börtönben ellenzéki hazaárulásért, nagy a szám, biztos nem tudnám befogni. Munkát meg vállalkozást lehetne szerezni, de nem akarom barnára csokizni a nyelvem, hogy kapjak megrendelést. Éhezni meg itt is tudok, nem? Itt legalább kiszámíthatóan utálnak.
Ezért vagyok nyomorult, mert itt kilátástalan, otthon meg szintén az lenne. Akkor valami más megoldást kell keresni. Lengyelország? India? Kína? Hol van biztonság? Hol becsülik még meg a külföldit?
Bár K* tudna annyira angolul, hogy kijöhetne. Bár a gyerekeim kijönnének unokástúl, akkor lenne mivel elcseszni a rengeteg szabadidőm.
---
Basszus, a jelek. Fejembe vettem, hogy végre elolvasom a bibliát, hátha közelebb kerülök a teremtőmhöz. Hátha nekem is lesz személyes Jézusom. Olvasom tovább a könyvet, amit 1 hete kezdtem, hetedik rész, tizedik szakasz, ezt mondja az úr Jozsuénak (most épp a gyogyósoknak való könnyített változatból):
10 Az Örökkévaló ezt felelte Józsuénak: „Miért fekszel a földön? Kelj föl! 11 Vétkezett
ellenem Izráel: nem tartották meg a szövetséget, amelyet parancsoltam
nekik! Elvettek a nekem szentelt dolgokból, és eldugták azt a maguk
holmija közé. Loptak és eltitkolták. 12 Emiatt
Izráel népe átok alá került, s ezért szenvedtek vereséget, és ezért
futamodtak meg ellenségeikt elől. Nem leszek többé veletek, ha ki nem
irtjátok magatok közül mindazt, ami átkozott.
Remélem olvassák a könyvet ott fenn a budavárban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése