Úgy vártam, hogy majd a nyáron, ha kifizetik a szabadságpénzt - mondtam, hogy Finnországban a nyári szabadságra másfélszeres fizetés jár? - majd egyenesbe jövök, és a hitelkártyám mínuszát sikerül kicsit lenyomni. Felfelé, a nulla felé. Ki is számoltam, hogy majd júniusban kapok negyed havi nettót, erre ma mgjött a fizetéspapír, már áprilisban kifizetik, és jóval kesebbet kapok, mert ezt a magasabb, extra fizetésre járó adókulccsal számolják. Amúgy okos rendszer, de jól megszívat, örül a bankom, hogy továbbra is több hitelt tolok magam előtt és több kamatot fizetek. Mert hogy a számlavezetés itt szinte ingyenes (de a magyarországi számlámra fizetek kb 8 eurót mindenféle jogcímen, asszák meg).
Szóval úgy érzem magam, mint kábel a rengetegben, gubanc van, bogozd ki! érzés. Olvasom valahol, talán Jókai Anna erdélyi regényében, hogy az ember nem akkor ír, amikor minden jól megy, hanem akkor, amikor a jó időkre akar emlékezni. Blogolok megint, mert valami nincs rendben, ha rendben volna, nem itt tölteném a kolbászt. Az időt. Lehet abba kellene hagyni egy időre.
Tegnap lekvárt főztem a fagyasztóban megmaradt mindenféle gyümölcsből, ma megkóstoltam, finom, csak kicsit híg, nem baj, a holnapi kására jó lesz. Ma főztem a klubban, finom lett, magyaros, olaszos, kurdos halal húsból. Fiatal migránsoktól arabul tanultam. Most már tudom miért mondta egy ismerősöm mindig, hogy ismizünk? Kedvenc pizzériásom is koránt olvasott a múltkor... Az alefet felismerem.
Valamit még nagyon ki akartam írni magamból.
Jazz zenét hallgattam a rádióban. Most van az April Jazz fesztivál, elmehetnék ingyen, van az önkéntességen keresztül lokálpatrióta kultúra kártyám, ami a fesztivál koncertjeire is jó. Nem igen fér be időbe, a hét végén az alefen vagyok, pénteken kolbász galéria megnyitón, holnap apa vagyok... ezért mondom a könyvtárban adjon valami jó jazz zenét, ami szétszed, és utána összerak, erre mutatja, hogy most van egy april jazz asztaluk, ahol az ott fellépő művészek és zenekarok lemezeit gyűjtötték össze, kérdem lehet a kiállításból is kölcsönözni? azt mondja igen, hát elhoztam hármat, és az első igazán megfogott, hangosan hallgattam, rendesen szétszedett és összerakott, vagy az összerakás része talán még tart, mert még mindig nem érzem magam egyben. A pszichológus csajra gondolok, akinek két évig toltam a pénzt hetente... Érdekes, a dohányzásra mondtam ugyanezt, hogy szétszed és összerak, mert megszűntette a gondolkodást, hogy aztán összekanalazhassam magam. Fura párhuzam, lehet, hogy a jazzra kéne áttérni, mégiscsak barátságosabb függőség.
Ez volt az: Eero Koivisto - Hot C (nem a 73-as, hanem a 1999-es Helium lemezről) (nem is jazz, hanem funk). A második, doggy bag is jó. Jut eszembe, a múlt héten is voltam jazz koncerten az intézetben. Akkor Süle zongorázott. Süle is jó. Magyar.
Jaj, most egy red bug music is jó lenne Baricz Gergővel. Most csak egy gagyi telefonos felvételt találtam a youtube-on...
Sülében pl azt bírom, hogy képes egy A4-es lapra nyomtatott kottából 10 percig játszani. Máskor meg 2 méter kotta van előtte, a zongoráján alig fér el.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése