2016. április 20., szerda

Napi ima

Aztán belenéztem a pénztárcámba, és azt mondtam ezt nem engedhetem meg magamnak. Elfogyott a kóla is. Összeírtam a fagyasztó tartalmát, most úgy néz ki a "fõzés", hogy megnézem, mit mivel lehet kombinálni. Tegnap zöldbab lett, svéd húsgolyókkal. Rengeteg sok bogyó meg gyümölcs volt lefagyasztva, öreg, már nem tenném a reggeli kásába, sem süteménybe, megfõztem lekvárnak. Ment bele egy maroknyi meggy (remélem nem volt benne mag, mert akkor azt pépesre daráltam), kb kilo eper, kevés málna, és áfonya. Fõztem, aztán botmixerrel ledaráltam. Öntöttem bele a cukrot addig, míg elég édes lett, forraltam egy ideig, aztán mint a nagyanyám, kiforrázott üvegbe öntöttem. 3 üveg lett, téli lekvár maradékból. Így már jó lesz a kására. Ma reggel elnyalogattam a maradékot. Finom.

Ma az önkéntes klubban láthattok fõzni, a "barát-vonal" nevû szervezet nyílt napján csinálok magyaros csirkerizottót hahal csirkehúsból. Hehe, barátokat keresünk, hogy igazoljuk az egyesület célját és fennmaradását. (Az elsõ feleségem a barátokat kerestünk táborban ismertem meg, ott nyári diákmunkás voltam.) Inkább valami nyelvi kávéházat, vagy társasjáték klubot vezetnék. (Csak dõljön a pénz.) Ma kiszúrták a pólómon a mensa jelet a kollegák: tag vagy? kérdik, és mi a jó abban? Mondom a társasjátékok. Mindjárt elkönyveltek a "furcsa" kategóriába.

Még a tegnapiról. Tegnap megkérdeztem a papot, vagy pásztort, hogy hogy van ez a halál utáni élettel. Az egyház "hivatalosan" azt tanítja, hogy feltámadás csak egyetlen egyszer, az idõk végén lesz, amikor Jézus visszajön. De ettõl még sokan azt hiszik, hogy van pokol meg menyország. Valakinek a menyország arannyal kivert, angyalokkal és fanfárokkal (hárfákkal) teletömött mézzel csöpögõ kánaán. Erre megjegyzi valaki, hogy az ilyesmi õt mindig idegesítette. Valaki hisz az élet utáni életben, mert a halálközeli élmények annyira hasonlóak, hogy az nem lehet véletlen.

Azt mondja a pap, hogy oda a túloldalra sem pénzt, sem egyéb földi javakat nem viszünk magunkkal, tehát mindegy, hogy most nullázzuk le a számlánkat és adjuk oda az önkénteseknek, vagy majd csak a halálos ágyunkon. Azért van különbség, elõbbi esetben a mennybe, utóbbi esetben a pokolra jutunk, már ha léteznek ezek a helyek. Na de ami meglep, szerinte oda a túloldalra az emberi kapcsolatok sem jönnek velünk, ezért azokat sem kell hajszolni. Mind a pénz, mind a kapcsolati tõke hamis istenek (mammon). Ez új, a mormonok úgy tanítják, hogy a földön megszerzett kapcsolatok, barátságok, családok a túloldalon is megmaradnak, sõt, a hozzátartozók, nagyszülõk várnak már bennünket (na de ott csak az egyesülhet, aki meg van keresztelve, tehát a halottakat is keresztelik proxy-k, földi képviselõk által). Hmmm. Akkor ebben, a halál utáni dolgokban is van különbség az egyes egyházak, de még a keresztény irányzatok között is. A pap szerint mi lenne azzal, akinek több felesége volt, melyikkel élne boldog családban a túloldalon? Ezzel el is vágja a mormon többnejûség megengedett a túloldalon dilemmát. Nem tudom mit gondoljak.

Én most úgy vagyok vele, hogy nem akarok sem kondérban fõni (pokol), sem nem akarom, hogy angyalok kenegessenek, tehát vagy ne legyen semmi, vagy szülessek újra, mint valami angry birds-ben, hogy ha nem sikerült 3 csillagosra a pálya, legyen egy újabb esélyem megcsinálni újra, jobbra.

Nincsenek megjegyzések: