2016. április 7., csütörtök

Szusi zabkásából

Lejárnak a könyvtári könyveim, ma este el kell mennem kulturálódni, visszavinni, vagy meghosszabbítani. A félméteres rakásban találtam két szusi könyvet, amiben könnyû szusi receptek vannak, akkor szereztem még, amikor egy koreai szusiszakáccsal találkoztam.

Ma reggel szusi képeket nézegetve majszolgattam a zabkásámat, és megint segített, a képek szépen becsapták az agyat, és segített elhitetni, hogy pompás reggeliben volt részem. Ma nem jött ki, bár tej híján (nem volt pénzem boltra) vízben fõztem, és ma nem volt benne rozs sem, mert az a doboz elfogyott.

Arra gondoltam, hogy csinálhatnék finn szusit. Ha a kását jó sûrûre fõzöm, akkor ragadós masszát kapok (akár mint a kekszrolád csokis alapja), és abba tekerhetnék banánt, avokádót, barackhúst, akár sûrû szilvalekvárt is. A külsejét csinálhatnám megnedvesített ostyából vagy rétestésztából.

Na? Értékelitek a kreativitásom?

2 megjegyzés:

Timi írta...

Nem ertelek igazan, hogy mi a gondod a zabkasaval, en pl nagyon szeretem. Ha az allaga zavar, csinald meg zabpehelybol, talan ismered, az az angol porridge. Neha szoktam tenni hozza szilvalekvart, befottet, vagy rumban eltett ribizlit... De egyszeruen nyirfacukorral, vagy mezzel is jo. Massal meg nem probaltam, de en tenyleg kifejezetten szeretem...

Névtelen írta...

Kedves Betond! A blogja egyik szövegének nyomtatott formátumú közléséhez kértem engedélyt, nem válaszolt. Legyen kedves nézze meg a betond@betond.hu e-mail címet. Köszönöm!