2016. június 28., kedd

Könyv. Spoiler. Értelem.

Könyvbemutatót tartok. Janne Teller - Semmi, avagy semminek semmi értelme. Zseniális. Zseniálisabb. Lehető legzseniálisabb.

Akkor még csak az 50. oldal körül jártam, és úgy nézett ki, hogy van valami értelme. Kb két és fél órával ezelőtt. Most a 115. oldalon járok, és félek tovább olvasni. Pedig csak 150 oldalas, pontosabban 148, de az utószót leszámítva csak 146. A másik, későbbi kiadás, aminek a finn címe is más, hosszabb, leghosszabb, csak 140 oldal. De a szöveg ugyanaz. A fordítás is ugyanaz. A szerző is egy és ugyanaz.

Tetszett. Már nem tetszik annyira. Nektek tetszeni fog.

Borzongok, ha a gyerek levágott ujjára gondolok.

Arról van szó, hogy a gyerekek elkezdik keresni a dolgok értelmét. Elkezdődik az iskola, az egyik gyerek feláll, hogy úgysincs semminek semmi értelme, az életnek nincs értelme, sem a virágoknak, sem a tanításnak. Felül a szilvafa tetejére, és onnan kiabál le a többieknek, hogy nincs értelme iskolába járni, tanulni, mert minek. Szilvával dobálja a gyerekeket. Zöld szilvával. Érett szilvával. Túlérett szilvával.

A gyerekek meg elhatározzák, hogy összeszednek egy csomó értelmet, és megmutatják Pierre Antonnak, hogy igen is vannak olyan dolgok, amiknek van értelme. És elkezdik összehordani egy elhagyott fűrészüzembe azokat a dolgokat, amikhez ragaszkodnak. Az anyukától elcsent magassarkú zöld cipőt. A teljes sorozat képregényt. A mankót. A dán zászlót. A hörcsögöt ketreccel együtt. A teleszkópot. A muszlim gyerek imaszőnyegét (amiért az apja szinte agyonveri).

A játék lényege az, hogy aki beadta a számára fontos, tehát jelentősséggel bíró tárgyat, megnevezi a következő "áldozatot", és hogy annak mit kell beadnia. Annyira jól ismerik egymást, hogy fájdalmas dolgokat tudnak kérni. Így nő egyre a rakás a lezárt fűrészüzemben, és kerül oda a biológiateremből a befőttesüvegben formalinban úszkáló kobra teteme, az egyik lány elvesztett szűzessége (!)... ami ott a fűrészüzemben történik meg, a 2 évesen elhunyt kistestvér a temetőből kiásott koporsóval együtt, és a templom oltáráról elcsent Jézus szobor, a rózsafa kereszttel együtt, amit öten is csak alig tudnak észrevétlen áthurcolni a város másik oldalára.

Most ott tartok, hogy a levágott ujj miatt végre megjelenik a rendőrség, nyomoznak, megjelennek az újságok, és a gyerekek egyre csak azt mondják, hogy az értelmet, a jelentést keresték. Mert azt akarták megmutatni annak a lüke másiknak, hogy igenis, vannak olyan dolgok, aminek van értelme. Bár az elpusztult hörcsögnek, a levágott kutyafejnek, vagy ujjnak nem sok értelme van, sem a kutya által megjelölt Jézus szobor sem kerülhet már vissza a templomba.

A kérdés: hogy bizonyítsák be Pierre Antonnak, hogy jöjjön le a szilvafáról, és járjon iskolába?

Hogyan? Kinek? Minek?

---

Az érdekes az, hogy Coelho Házasságtörése is ennyire lebilincselt, mint ez. Mind a két könyv tükröt tart, én is az élet értelmét keresem, az üresség ellen küzdök, és csak nagyon lassan jutok előre. A könyvben is. Kivéve ma, hirtelen 70 oldalt haladtam. Jaj. Most nem fogok tudni elaludni, pedig otthon azt mondtam, hogy megpróbálom kipihenni magam. Holnap munka. Holnap után kórház. Sugárterápiás osztály.

---

Kint világos van. Éjfélkor is világos volt. Most fél 2-kor is világos van. Lehet látni, és nem csak olyan alkonyat van, hanem olyan félvilágos. Kék az ég. Persze, nyár van. Legszívesebben kiülnék az udvarra, és bámulnám az eget, és fellőném a kérdést:

Mi értelme az egésznek? Mi értelme? Minek?

2 megjegyzés:

murok marci írta...

mi dolgod a sugárterápiás osztályon?

Betond írta...

Megismerni a rák-gyógyítás menetét. Nyugi, csak a kontrol szobából. Tanfolyam.