Bojkott

Még el sem kezdõdött, de már mennek az elõadások. Gondolom a következõ hetekben a csapból is olimpia fog folyni, azt hiszem egy ideig offline leszek, mert baromira nem érdekel sem a hazafias szurkolás a "mieinknek", sem a csoda teljesitmény. Olyan ez, mint amikor valaki kiábrándul a télapóból.

Kezdte átvenni az uralmat felettem a Candy Crush Saga. Még "csak" az 570. pálya körül tartok, de már egyre nehezebb, és sokszor 1-2 hétig próbálkozok, mire egy pályát megcsinálok. Most ünnepélyesen (újra) töröltem a telefonomról, és a buszon több idõm marad olvasni az Oneiron-t.

Tegnap elolvastam az Oneiron végét. Nem tudom mi lesz a következõ mintegy 320 oldalon, de a vége ismeretében már mindegy is. Azt hiszem még soha nem olvastam el 420 oldalas könyvet. S lehet, hogy most sem fogok. BZ szokta mondani, hogy aki a mondanivalóját nem tudja 80 oldalban kifejteni, az nem tud írni. Mondjuk azt egy teljesen másfajta mûfajra mondta, ahol csak 3 fontos dolgot említ meg egy szerzõ az új mûvében. Ennyi nóvumot képes egy tudós kipréselni magából. Mi lesz akkor Petõfikkel, Jókaikkal?

Jut eszembe, az Édentõl keletre, meg a Sinuhe is hosszabb lehetett mint 400 oldal.

Mindenesetre nem ezért nem olvasom végig, hanem azért, mert az elsõ példány csak 1 hónapig lehetett nálam, és nem lehetett hosszabbítani. Kb 400 példány van a könyvtárban, és még mindig 2500-an várnak rá sorban. Most, a 80. oldal után visszavittem, és az újdonságos polcon találtam egy kötetet belõle, ami 2 hétig lehet nálam. Van, aki ennyi idõ alatt kiolvassa? Gondolom K* igen, de én nem olvasok olyan gyorsan. Szóval addig tudom olvasni, amíg tudom hosszabbítani. Ha nem, nem, majd jön valami más, roskadoznak a polcaim a könyvektõl.

Így is nagy teljesítmény, hogy tudok olvasni, a buszon 5-10 oldalt (ha épp nem enged a játék játszani), otthon este 0-25 oldalt, attól függõen, mennyire vagyok fáradt, mennyire állank keresztbe a szemeim.

Csoda dolog ez a kultúra kártya. Pontosabban az önkénteskedés. A héten megsétáltattam a barátom, kivittem a tópartra, friss levegõre. Máskor koncertre vagy múzeumba megyünk. Ezért, hogy mehessünk, kaptam én is ingyenes kultúra kártyát a várostól, amivel pár programra ingyen bemehetek. Ez a honorárium az ingyenes munkámért. Cserébe csupa olyan dolgot csinálunk, ami nekem is jó (lógok hetente 2-3 órát a munkából).

Tegnap kezdték árusítani a jegyeket az Espoo Ciné filmfesztiválra, gyorsan megvettem 4 jegyet. Ha már ott jártam, megkérdeztem, van-e jegy az esti rádió filharmonikus orkesztra koncertjére, volt, így kénytelen voltam tegnap Mozartot és Brahmsot hallgatni, jó minõségben. Jó volt. Most Dvorzak egyik koncertjét keresem, talán a 9. szimfoniát, aminek olyan data-bummos a vége, amit K*-val láttunk. Hallottunk. Meghallgatnám újra.

A gond az, hogy a hó vége tele van programokkal, nekem meg már van repjegyem. Remélem lesz olyan jó, mint amire itt nem tudok elmenni. A másik meg az éves gulyás fesztivál, és most olyan hangulatban vagyok, hogy "Tudod mit medve? baszd meg a fûnyíród!", vagyis hogy el sem megyek rá, nem hogy nem nyerem meg, de részt sem veszek, nem leszek zsûri tag, nem segítek, és kész, mert csak. Inkább a filmfesztiválon nézek meg még egy pár más ingyen filmet. Miért? Mert nem találok segítõket, mindenki saját csapatban indul.

Mondhatni ezt is bojkottálom.