Az már szinte biztos, hogy nem kullancs, de nem tudom mi az. Piros, kb 1 centis, és viszket, fáj, ma már kemény csomó van alatta. Kint ültem a tóparton, a bodomi tó partján, rövidnadrágban. Szúrást nem éreztem, de olyan szúrás jellegű fájdalmat igen, de akkor megnézve már csak egy kis rászáradt vérgömb volt a helyén, a vádlimon. Horror, nem is mesélem tovább. Meg kellett vakarnom, akkor leesett az a kis seb. Az a fura, hogy nem lapos volt rajta az alvadt vér, hanem kis golyó alakú, kb 1 mm átmérőjű. Pár percig enyhén vérzett. Azóta meg piros, és viszket. Kb 3 napja történt, nem volt benne bogár (kullancs vagy a feje), nem lett kokárdás, nem lettem lázas. Lehet bolha, darázs?, pók, hangya...
Már agyhártyagyulladást, végelgyengülést, és templomi temetést vizionálok. Mondjuk jobb, mint a rák, nem nagyon lenne időm kétségbeesni.
Az ember nem mehet ki már sehova, mert a világ tele van mindenféle veszéllyel, az erdő viperával, szúnyoggal, medvével, farkassal meg őzzel, meg bevándorlóval, meg adószedővel. Az égen a nap, meg a chemtrail, meg a villámok. Ki tudja, honnan mi csap le és mikor. (Imádkozok is buzgón, de lehet, hogy kevés?) Rettegek már a telefon zümmögésére, az uszodai zuhanyzóban megjelenő takarítónénitől. Minden veszélyes.
"...Csak a szelíd farkasok nem tesznek kárt bennünk!"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése