2016. szeptember 6., kedd

Életem a buszmegállóban

Hétvégén eldöntöttem, hogy egy ideig megint leteszem a kocsit és busszal járok. Mozgok, emberek között vagyok és embernek érzem magam, meg spórolok az autószervízen: valami nyekereg a motorban, s nincs pénzem szervízre.

Mindjárt az elsõ nap rosszul sült el, másfél óra volt az út a munkahelyre. Az egyik csatlakozást lekéstem, a következõ busz fél óra múlva jött - volna, 17 perc késéssel jött végül, az potom 45 perc várakozás.

Arra gondoltam, hogy rengeteg idõt, életünk jelentõs részét töltjük el a buszmegállóban felesleges várakozással. Akinek autója van, az gyakorlatilag ennyivel többet él. Mindjárt el is ment a kedvem a tömegközlekedéstõl, inkább megjavíttatom a kocsit, tehát ma megyek bankot rabolni. Vagy veszek lottót.

Mások hogy csinálják? Esõben, szélben, hidegben is menni a buszhoz, cipelni a sport cuccot, a házi kosztot. Akkora a hátizsákom, hogy hanyatt esek. Az autóba csak bedobom a szatyrot, akkor indulok, amikor akarok. Ráadást ha kimarad egy járat, fizethetek extra pénzt taxira.


Hogy lehetne hasznosítani a megállóban töltött idõt? Tai chizzek, jógázzak, tornázzak? Nem fognak hülyének nézni (de).

Nincsenek megjegyzések: