Megfogadtam, hogy nem teszek semmi újévi fogadalmat, bár terveim vannak. Na ezt az egész elsõ mondatot loptam, és félig igaz. Tegnap megpróbáltam nem megfogadni semmit, mert ha igaz, hogy egész évben azt csináljuk, amit jan 1-én, akkor egész évben csak fogadkoznék. Épp ezért nem is mostam, nem is takarítottam. Viszont egy nagyot sétáltunk az erdõben, és kiderült, hogy a házam háta mögött is el lehet úgy veszni az erdõben, mindenféle szikás és sáros területen, mint a nem túl messzi (fél óra autóval) nemzeti parkban, Nuuksioban. Remélem máskor is lesz kedvem kimenni, mert az Endomondo szerint sok kalóriát égettem.
Történt még valami, amit nem csináltam korábban: vettem (ezt még dec 31-én) egy konditerem bérletet. Hihi. Én. Konditerem. :) Mert eddig tartott a lazsálás (a rám bízott kilókat megõriztem, s nem szaporítottam õket), tehát amikor kényszerszünetre tettem a fogyókúrát, az volt a cél, hogy év végéig megtartsam a 102-t, s ez sikerült is, bár tegnap, szilveszteri hidegtálak és virslis sütik után kicsit felette, de ma reggel megint alatta voltam, és azt mondtam, hogy az új évben folytatom a fogyást. És ehhez már nem elég az úszás, és nem elég a buszbérlet (gyalog munkába járás), ehhez már kell valami komolyabb. Na meg a maradék sportutalványt is fel kellett használni.
Viszolygok a konditeremtõl. Meséltem? Egyszer jött a munkahelyi konditerembe egy edzõ (akkor még így hívták szerintem a personal trénert), aki megmutatja a dolgozóknak, hogy kell a munkahelyi pincében levõ konditeremben helyesen használni a gépeket. Akkor azt mondtam, hogy felesleges lenne oda menni, messzirõl látni rajtam, hogy nem vagyok oda való, sorra se kerülnék. Kollegám rámnézett, s csak annyit mondott, hogy nyugi, amint meglátna, azonnal elõre venne a sorban. Mint leginkább rászoruló.
Azóta csak be-benéztem, de ha nem kényszerítettek fegyverrel, inkább elkerültem az izomszagot. Na jó, egyszer egy lány kedvéért képes voltam addig a biciklin ülni a békásmegyeri luxus konditeremben (ott, ahol csillogós mennyezetû szauna is van (volt?), meg gõzfürdõ), hogy másnaptól durva szívritmuszavarom volt, ami kb 1 évig tartott, addig, amíg rá nem találtam a második feleségemre, és össze nem költöztünk.
Ja, a bérletet is azért vettem meg, hogy az autót kíméljem, meg a pénztárcám (dec 31-én megvéve még a tavalyi áron kaptam, s egész márciusig kifizettem, mert aki többet vesz, többet spórol).
Ma kezdem a folytatást: odafigyelek megint a kalóriákra, még többet mocorgok, és becsülettel használom az új szemüvegemet. De ez nem fogadalom, ez csak szándék. Meg az is, hogy kimászok az adósságokból, és spórolok, orvosra, fogorvosra, és újabb szemüvegre... A tavaszi és nyári repjegyeket az év végi leárazásban megvettem, majd azt a pénzt is visszaspórolom.
Ezt nem is mondtam - megjött. Szép piros a tokja. Jól áll, tisztábban látok is vele, el tudom olvasni a szerzõdésekben az apróbetûs részt, csak az a gond, hogy a jobb szememen a lencse fókusza 40 centinél van, a bal szemnek a lencséjének a fókusza kb 40 centinél, tehát ha élesen akarok látni, akkor az írást 35 centire kell tenni, vagy az egyik szememet becsukni. Akkor tökéletesen látok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése