Tegnap átvilágították a tüdőm, ez még csak a kisebb baj, azt mondja a néni, hogy a dózis egy potom négy órás repülőút sugárterhelésével egyenértékű, s én pont előtte nap repültem, vagy pontosabban aznap hajnalban, mert megint összejött másfél órás késés. A rosszabb, hogy megint leborotválták a mellkasom. Igazán felfedezhetnének már olyan EKG tappancsokat, aminek nem marad hetekig látható nyoma (úszás alól felmentés). Most külön kértem, hogy ne kapargassa meg smirglivel a csuklómat meg a bokámat, a legutóbbi EKG után egy hónap alatt gyógyult csak be a seb. Mondom a csajnak, hogy pont a sebgyógyulás miatt vagyok itt, ne tetézze a helyzetet. Azt mondja a szabály az szabály. S láss csodát, az EKG-n smirglizés nélkül is tökéletes és szabályos jelet produkáltam. Ha látta volna, a budapesti kardiológián hogy tartottam az alkarommal a szippantyús tappancsokat, hogy le ne essenek, szerintem összesírná magát. (Bezzeg most, mikor ezt írom, megint van tünet, mikor meglátom a fityulát, akkor elmúlik. Ki érti? Van, aki keresztet tesz a hálószobájába, hogy nyugiban legyen, nekem úgy néz ki, hogy egy alulöltözött nővérke kellene, mint valami avatar, hogy kövessen mindenhova, hogy rendesen működjek.)
Ma éhgyomorra mentem a laborba, délután meg megyek az ultrahangra, és nem ehetek, nem ihatok előtte, de azért persze a hólyag legyen tele. Mivel? Ha én azt tudnám szabályozni...
Furák ezek a finn szabályok. Azt írják, hogy UH előtt 3 órával nem szabad enni meg inni, és buborékos italt, kávét, rágógumit és cigarettát nem szabad egész nap fogyasztani. A cigaretta nem ügy, hál' ég majd' 8 hónapja mentes vagyok, de hogy se kávét, se kólát... és közben ébren is maradjak, hogy a munka haladjon.
Az első tünetek jók, de még lesznek vizsgálatok. Pontosabban nem tudom mi a jobb, ha halálnak valamit, ami megmagyarázza a tüneteket, vagy ha nem. Mindenesetre most egészségesnek érzem magam. Most, hogy végre bejutottam mindenféle kísérletre meg biopsziára.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése