Éjszakai etetés (Yösyöttö)

Tegnap megnéztem egy filmet amiben a szülés után az apuka egyedül marad a bébivel. Az anyuka a kórházból kijőve beugrik egy taxiba, és elmegy a spanyol tengerpartra. Tipikus? A filmbeli apuka hirtelen megváltozott életén keresztül beleláthatunk, mennyi munkát kell elvégeznie egy anyának amellett, hogy egész nap szimbiózisban él a gyermekkel. A filmben persze van happy end, de ott van az állandó fenyegetés, hogy a gyerekvédelem elveheti a gyereket, ha az apa nincs mindig szépen kisminkelve, a lakás nincs mindig tisztára mosva, vagy hulla fáradt az éjszakai etetés miatt. Folyton jelen van az előítélet és a gyanakvás: az apa képtelen ellátni a gyermeket. (Ugyanez a veszély nem áll fenn, ha az anya neveli egyedül a gyermeket.)


A nézőtér tele volt, ez a mi kis földalatti helyi mozinkban, ahol többnyire művész filmek mennek, igen ritka. A film után a világosban láttam, hogy a közönség nagy része (előítéletes) szociális munkás volt. Igen, én is előítéletes vagyok.