A hétvégén Tallinnban jártam, és már megint messze elkerültem az öreg várost, mert az újat akarom felfedezni, olyan helyekre akarok eljutni, ahol még nem jártam. Tamperében a tévétoronyban jött az ötlet, hogy Tallinnban is fel kellene menni oda. Mellette van a botanikus kert, elõbb bejártam azt, megnéztem a pálmaházat, épp termett az arabika kávé, csodás õszi képeket csináltam (valahogy minden képben benne lett a torony), aztán felmásztam. 165 méter magasan van a zárt kilátó, egy emelettel magasabban, tehát kb 168 métern a nyitott. A torony amúgy 314 méter magas. A liftben 22 emelet van, minden emeletnek van gombja, nem tudom minek, szerintem nem áll meg mindenhol, bár ki tudja. Drága. Míg Tamperében felmenni 5,90 euró, Tallinban 10, és csak a botanikus kerttel együtt olcsóbb (5+10 helyett 13 a kombó).
Szeretem Tallinnt, kicsit olyan, mintha Európában lennék. Olyanok az emberek, mint Magyarországon. Kicsit lepukkantabb a belváros, de van modern villamosuk, föld alatti busz termináljuk, és a dolgok mûködnek, a menetrendi térkép jelöli, hogy éppen hol van a villamos, így annyira nem bosszantó, ha 2 percet késik. Az elektronikus buszjegy 1 euróért 1 óráig mindenre érvényes, és ha elérted a napijegy árát (3 euró), akkor már nem számol tovább. Ami még érdekes, hogy olcsóbb oda elutazni, mint Itäkeskusba (Kelet-Helsinkibe). (Ha túrót vagy savanyú káposztát akarok venni, oda kellene menni - Tallinn viszont olcsóbb.)
Visszafelé valami expressz vizibusszal jöttem, olyan ülések voltak benne, mint a repülõben. Ilyenen még nem utaztam, ez új volt. Mellém ült egy észt nõ, és mivel késett a hajó egy órát, mindenkinek adtak kávét és sütemény kárpótlásul (ezzel meg is térült az egész oda-vissza hajójegy, ami most 5 euró volt), a nõ megkért, hogy nézzek rá a kabátjára, és ne engedjek senkit leülni a helyére (kevesebb volt a hely, mint utas), cserébe elhozta a kávémat. Aztán végigbeszéltük az utat, hol oroszul, hol angolul, hol meg finnül. (Javítanom kell az oroszomon, mert ugyan a finn hasonlít az észtre, de nem sokra megyek vele.) Megegyeztünk abban, hogy Tallinn Európa, Helsinki valami egészen más. Kedvet kaptam menni megint, legközelebb a piacok jönnek, adott tippeket. Aztán megyek autóval is, még a tél beállta elõtt megnézetem az ABS-t az egyik ismerõsével, és elautózok Tartuba, egyetem város, még ott sem jártam.
Megint jól lejártam a lábam, és bevásároltam, hoztam magyar meggykompótot, magyar jellegû túrót, rendes savanyúkáposztát, paprikát, gombát, barackot és nektarint, ezek harmad annyiba kerülnek ott, mint itt, meg még egy csomó apróságot, szalonnát, felvágottat, sajtot, vörös bort, lakka likõrt (jó lesz ajándékba). Áfonyát csak azért nem hoztam, mert épp most fõztem be a múltkorit. Ott az is fele annyiba kerül mint itt. (Valaki azt mondta, gurulós bõrönddel menjek, most csak hátizsákot és erõs bevásárló táskát vittem, de legközelebb nem érdekel, majd megyek gurulós bõrönddel az állatkertbe meg a múzeumba, akit zavar, majd nem néz oda.) Meg is izzadtam, legközelebb vinni kell váltó pólót és pulóvert, hogy a hajón már emberi szagom legyen. Hátha megint egymás mellé sodornak minket a hullámok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése