Beültem a moziba

Tegnap kinéztem egy filmet, mert már rég voltam moziban. Lars Von Trier film, de meglepetésre nem dogma, hanem zenés táncos musical, ipari gépek hangjára énekelt dalokkal.

7re értem oda, 8kor indult a film. Kérdezem, hova lehet ülni? Bárhova, ahol van hely. Nagy a terem, 101 fős, biztos lesz jó helyem, csak időben bejussak. Egyébként filmklub van. Addig eltöltöttem az időt, letöltöttem egy gyrost kólával. Meg elidőtlenkedtem a körúti villamos fotózással.

Aztán jött a film. Nézem, az előző adásnak még nincs vége? Pedig már mindjárt kezdődik, de embert se ki, se be. Megkérdem, mikor lehet bemenni? Akár most is, csak azért van zárva az ajtó, hogy a füst ne menjen be. Menjen be, mondja az úr. A jegyet elfelejti lekezelni, bár gondolom, emlékezett rám a pénztárból. Aztán csend. Sehol senki, egyedül ülök a teremben, mellettem 100 üres szék. De ha már ennyit vártam, levetítik nekem. Magánfilmklub, házimozi.

A film indul. Zene szól, kép nincs. Zene végetér, cím és rendező neve kiírva. Ja, akkor ez nem dogmafilm. Télleg, volt bejátszott zene. Mindenesetre a film jó, a zenék jók, a történet feledhetetlen, Björk isteni. Na de a történet! Nem tudom ennél jobban leírni, idemásolom. Alant a link, honnan.

Táncos a Sötétben Dancer In The Dark - 2000 legellentmondásosabb filmje, Björk-öt látványosan kivégzik, felakasztják benne, miután az egész film folyamán, végig szándékosan zokogásra késztették a gyengébb idegzetű nézőket. Mi akar ez lenni, valami sötét birodalom támadása a Föld ellen? Egy különös kegyetlenséggel elkövetett mozinéző-sokkolás? A válasz tulajdonképpen egy elszomorító igen, de azért ne ragadjunk le itt, mert van még tovább.

Az is világos, hogy ezen a ponton a józan értelemben felfogott "átlagnéző" kiválik a csapatból, megfordul és visszamegy a legközelebbi elágazásig, ahol kiválasztanak egy másik útvonalat (egy másik filmet), amely talán kicsit kevésbé veszélyes, vagy esetleg teljesen veszélytelen, mert ez a Táncos a Sötétben valóban nem akármi.
Ez a film valójában szöges ellentéte a komforton, biztonságon, valamint társadalmi megbecsülésen alapuló nyugati kultúráknak. Ez a film körülbelül az az élmény, amin Neo mehetett keresztül a Mátrixban a piros pirula választása után. Egy teljesen új világ, kapaszkodók nélkül.

Az írás itt folytatódik. A filmet meg ajánlom mindenkinek. Nekem nagyon tetszett.

Update. Valami saját emlék: a gyárban táncoló munkások, romantikus idill, szépen fotózott tájak. Cseh filmek hangulata. Csapdahelyzet ("Ölj meg, ha kell a pénzed!"). Sirva meggyilkolni a barátunkat. Altruizmus: a génállomány fennmaradása érdekében lemondani a táncról, de az életről is. Az amerikai retorika: egyszerű tényeket úgy adni elő, hogy az esküdtek lássák a kegyetlen gyilkosságot. És a tanácsadó legjobb kérdése: "Miért szülted meg, ha tudod..." amin végül elgondolkozunk. Minek is? Utód nélkül nem élet az élet. Kell valaki, akinek mindened oddaadnád.