2026. október 25., vasárnap

Analóg ceruza

Ma ceruzával írtam fel valamit, mert ruhában mértem magam, és gondoltam majd levonom belõle a ruha tömegét, és átírom az értéket tollal, de ez egyelõre nem történt meg. A ceruzához 5 percig kerestem, mire találtam egy ceruzahegyezõt.

A mai tok-tok gyerekek talán nem is tudják, mire való a cereuza, vagy ha eltompul, hogy lehet megjavítani...

Én valszeg boomer vagyok, hogy nem csak ezt, de rengeteg mást is tudok, tudok fekete fehér filmet hívni, abból képet nagyítani, tudok nyáklapot maratni és forrasztani, tudok magnókazettát magnó nélkül visszatekerni (ceruzával vagy filctollal), tudok hangszalagot vágni stúdiómagnón, tudok fényorgonát vagy keverõasztalt tervezni és elkészíteni, és tudok székelykáposztát fõzni.

Már tudjátok is, mi lesz holnap az ebéd, mikor a gyerekek átjönni terveznek. Ma itt volt a nagyobbik iker, segített kidobni egy ronda szekrényt, amit még az ex vett, olyan, aminek nem az oldalán, hanem a végén van az ajtaja, ami nem kinyílik, hanem ki lehet húzni, és kigurul belõle a polc, mint valami kartonozóban, de míg a kartonozóban (és a régi könyvtári katalógus-fiókban) a fiókba felülrõl lehetett betenni meg kivenni dolgokat, itt oldalról lehetett. Nehéz elmagyarázni, de elhihetitek, hogy nagyon nem praktikus konyhaszekrénynek, semmit nem lehet elé tenni, sem a seprũt, sem a szemetest, sem az extra konyhai széket vagy fellépõt, mert ha kell a liszt vagy nagyobb edény, akkor a polc belsejét ki kell húzni, és ahhoz mindent el kell az útból tenni.

És durva nehéz volt, és szét kellett szednem (törni), hogy ki tudjam venni a beljesét, és darabokban vittük ki a konténerbe. Úgy néz ki itt is van lomtalanítás, megúnt bútort és más nem veszélyes hulladék lomot lehet kidobni bele.

2026. október 23., péntek

Okt 23 vers

Pár napja valaki írta hogy elmarad egy program, mert a szervező a követség által szervezett okt 23-i ünnepségre hivatalos. Hoppá, engem nem hívtak. Ma láttam a képeket, csupa díszmagyar, nem is akartam volna menni, de azért szarul esett így anyám 80. születésnapján, nemcsak ő hagy cserbe. Kellek még valakinek? Lehet tenni kéne érte.

Aztán felvettem a pirosfehérzöldet, zöld nadrág, fehér ing, (sötét)piros pulcsi, bár nem érdemlik meg, akikkel találkozom, hogy kiöltözve lássanak, és este megnézzem, ahogy a fehér templomot (helsinki székesegyház a kikötőben) piros fehér zölddel kivilágítják.

Kiülök a lépcsőjére
Onnan nézek szerteszét...

...viszek magammal az alkalomhoz illő magyar sört, véreshurkát, és ott fogok piknikezni. Van nálam bűvöskocka és egy a forradalomról szóló visszaemlékezés-könyv is, 3 ilyet kaptam a héten az adhoc találkozáskor az ismerősömtől, akihez csak úgy felugrottam, mert az új könyveinek kellett a hely, és nem akarta kidobni, hát nekem ajándékozta. Majd ma beleolvasgatok, amíg arra várok, hogy valami ujságírók felfedezzenek, és bekerüljek a hírekbe. Lenne mit mondani.

Csináltattam verset a mesterséges aggyal. Azt mondtam Petőfi stílusában, és az okt 23-i eseményekről szóljon, és ne plagizáljon. Hát olyan is lett. Sem a szótagok, sem a lambusok nem passzolnak, de még a rímek is váltakoznak vagy hiányoznak. Nem kell még félni, még nem tud jobbat csinálni mint az ember. Vagy lehet, hogy a "kérésem" volt rosszul megfogalmazva. Mondjuk azt nem értem, miért kell elmagyarázni neki, hogy most viseledj úgy, mint egy komoly költő, és vegyél erőt magadom...

Ma voltam a fizikoterápián, kiderült, hogy azért fáj a nyakam, mert jobbkezes vagyok, vagy inkább azért, mert a bal lábam 1-2 centivel hosszabb mint a jobb, ezért a gerincem görbe, ezért a fejemet fedén tartom, ezért a bal vállam lóg, befeszül, és be an állva az izom. A néni vagy kókler, vagy nagyon érti a csontkovácsolást, és most kipróbálom, hogy az a néhány mutatvány, amit mutatott, segít-e. Az egyik ez volt: amikor eszek, rágjak a jobb oldalon.

Hókusz pókusz, vagy inkább „Hipp-hopp, ott legyek, ahol akarok!” - Ez a mondat a legismertebb teleportáló varázsige..."

Nem akarlak terhelni benneteket az egész verssel, de egy majdnem okés részt kiragadok belőle és ide másolom, szenvedjetek tik is.

"Ma, ha zászlónk meg-meglibben
Az októberi szélben,
Ne csak ünnepet keressünk
Piros-fehér-zöldjében."

Na jó most már megyek vissza pénzt keresni.

2026. október 21., szerda

Hiperlokális

Ma tanultam egy új szót: hyperlocal, vagyis hiperlokális.

A közvetlen tartózkodási helyet jelenti, egy bizonyos háztömböt vagy teret, ahol helyi események vagy érdekességek vannak. Az időjárás jelentés most már hiperlokális, vagyis meg tudja mondani, hogy ahol vagyok éppen hidegebb vagy melegebb-e mint az átlag a városban.

Ez épp kapóra jön, Helsinkiben hideg van, de a tengerparton csípős hideg szél fúj, ahol szélárnyék van és süt a nap, ott akár izzadni is lehet.

Most épp süt a nap, és épp szerda van, és épp alábbszállt a munkakedv, gondoltam kimegyek a rózsakertbe, anyámat így hívták, és ma lenne kerek születésnapja, és könyvtáros volt, és épp van nálam egy könyvtári könyv, amit holnap vissza kell adni...

Mondtam is már párszor, hogy legszívesebben kivenném a szerdát, hogy a hetet két két napos rövid hétre osszam, két napot talán kibírnék munkával, de nem akarok 80 százalékos bért kapni, ezért mint a tücsök, gyűjtögetek (hétfőn nem, mert akkor fáradt vagyok, kedden gyűjtögetek, meg csütörtökön) órákat (pénteken megint nem, mert szeretném a hétvégét időben kezdeni), és kiveszem szerdám, elmegyek haza felé hamarabb, hogy még lássam a napot.

Nálunk most fél 8 körül kel fel a nap, és fél 7 körül megy le, de rohamosan rövidülnek a napok, kb 6-7 perccel minden nap, jövő hétem már 8 lesz és 18 óra, ha nem lesz óraátállítás, de ennek még nem néztem utána, de lesz vasárnap hajnalban.


2026. október 20., kedd

2 hónap

2 hónapja leszoktam, már el is felejtettem...

2 hónap múlva kb születésnap és születés-nap... nagyszülõ leszek...

Mondja a lányom, hogy megnézték, minden oké, mindenki egészséges, csak a bébi egy kicsivel nagyobb mint ilyenkor szokott lenni, mintha egy héttel elõrébb lenne a tervezetthez képest, pedig a tervezett jó. Kis óriás...

Kérdem a lányom, hogy biztos az övé? hisz a mi családunkban nem voltak óriások...

És a gyereknek csak az apja biztos... itt legalábbis az apák vallomást tesznek, hogy a gyerek az övé, és ez bekerül minden iratokba is. Az anyáknak nem kell ilyen vallomást tenni.

Sõt, az emberek természetes azonosítója nem az anyja neve, hanem az apja neve. (És a haza nem anyaföld, hanem apaföld - isänmaa, tiszta patriarchátus). Mikor vízumot kellett intézni, ezen csodálkoztunk, mert Magyarországon minden papirunkon az anyja neve szerepelt, az apja nevét nem tudtuk igazolni.

S most a magyar bankom finn lakcím kártyát kér bemutatni, hát hogy magyarázom el, hogy itt olyan nincs, itt elég, ha bemondom a személyi számom, és a hivatalnok látja a lakcímem. Kértem kivonatot a népesség regiszterböl, jó sok pénzbe került, apostille miegymás (az apostille azt igazolja, hogy aki az igazolást kiállította, az a hivatalos hatóság aki jogosult ebben az országban azt az igazolást kiállítani, kb olyan, mint a root certificate a számítógéspes világban), beszkenneltem, és elküldtem e-mailben, mert az ügyintézõ telefonon azt mondta, hogy emailben küldjem be. Erre jött vissza a válasz, hogy emailben ilyen igazolást nem tudnak elfogadni. Fax már nincs, vigyem be személyesen. Az nekem kb 300 eur repjegy + 200 eur hotel, és 2 nap szabadság, hát nekem az az OTP számla ennyit nem ér... Miért nyitották meg, ha külföldinek nem lehet ott számlája? Nekem elég lett volna az örökség, a nyamvadt kis befeketési jegy rám esõ részének az ára, ezek nem akarták eladni a nevemben, hanem nyitottak egy számlát, amire a harmadát rátették, amit aztán másnap postafordultával a mobil bankban eladtam, és a pénzt elutaltam.

Mondjuk ha a lakást eladjuk, fogom még egyszer használni azt a számlát, mert mégiscsak jobb egy magyar adásvételbe magyar számlát írni, mint a finnt, aztán onnan ha saját számláról saját számlára utalom át, nem kell mindenféle hivatalos fordítás meg apostille hogy igazoljam, hogy az a pár millió nem fegyver eladásból és kábítószer kereskedelembõl van, hanem onnan, hogy anyám felnevelt és jól itthagyott egyedül, ebben a veszélyes világban.

Aszondja a gyerek, hogy az unoka a nagymama temetése környékén fogant. Morbid, de legyen a neve Kháron, vagy Hádész, vagy Fõnix, vagy Drákó (Draculea), vagy Vlad, vagy Farkas, Casper, vagy Damien. Vagy a nagyapja után szimplán Freddie Krüger.

Ugyanott egy ráadás vicc: Hogy születik a kannibál gyereke? ...

Tudom még, mire lesz jó az a számla. Az RTL pluszt csak magyar kártyával lehet kifizetni, és az árulókat (szeretem a formátumot, abban minden nap meghal valaki... bár a mostani magyar évadról sok rosszat hallok) azon tudom majd megnézni. Ha fent lesznek a részek, elõfizetek  egy hónapra, és kinézem a fontosabb sorozatokat is (mi kis halunk...) 

Már csak 2 hónapot kell várni, addig haldoklom tovább...

(mert az élet a születéstõl halálig tartó agonizálás/haláltusa) 
forrás pl: "Life is the constant process of dying." - Arthur Schopenhauer

2026. október 14., szerda

Szubmandibuláris tojások

Ma a dokinéni az orromon keresztül ledugott sztetoszkóppal (?) (kamerával) nézte meg a torkomat és a hangszálaimat. Még jó, hogy nem a seggem felől. Szerinte rekedt vagyok, szerintem mindig ilyen volt a kappanhangom. Ma nem tudtuk meg, miért fáj a nyakam az egyik oldalon, ezért holnap újabb képalkotó eljárással ismerkedek közelebbről a nyaki ultrahangon. A dokinéni szerint a 2021-es MRI kicsit overkill volt. Mindenesetre jól megfogdosott és megnyomkodott, a számat is alaposan megnézte, a szubmandibuláris tojásokat kereste, aztán azt mondta, hogy száraz az orrom, meg be van állva a vállizmom. Bár ezt tudtam, mégis úgy éreztem, hogy végre valaki igazán törődik velem. (Fiatalka volt, lelkes, még nem csömörlött meg a mindenféle betegek mindenféle bajaitól.)

Mikor mentem a rendelőbe felhívtam az ismerősömet, aki ott dolgozik, hogy van-e ideje találkozni. Már otthon volt, de csaptunk egy adhoc találkozót, ahol mind a ketten kibeszéltük a legfontosabb panaszainkat. Aztán arra próbált rábeszélni, hogy álljak be (panasz-) kórusba énekelni, mert hogy ő énekel, és az milyen jó hobbi. Hát ezekkel a hangszálakkal talán jobb, ha nem. (Ha én elkezdek énekelni, feljön a szén, olyan ronda. Nem a szén...)