Dokumentumfilm dinoszauruszokról

A párom dokumentumfilm sorozatot néz a Netflixen a dinoszauruszokról, és csodálkozik, hogy hogy lehet a dinókkal dokumentumfilmet forgatni. 2 millió évvel ezelőtt szerinte még nem voltak kamerák.

Rájöttem a megoldásra. Részben az Arco c. film, részben a Galaxis útikalauz stopposoknak adta az ötletet.

Hagysz egy üzenetet az utókornak. Lehet az egy sziklába vagy kőoszlopba vésett üzenet, vagy bármilyen módon hátrahagyott levél amit kb 2-300 év múlva (amikor már van idõgép) az utókor megtalál. Megkéred abban az üzenetben az akkor élõ embereket, hogy legyenek szívesek idõgéppel visszautazni a dinoszauruszok idejébe, leforgatni a dokumentumfilmhez való jeleneteket, aztán eljönni a mi idõnkbe, és itt hagyni nekünk a filmet.Tehát az, hogy most még nincs idõgép, az ne zavarjon, mert majd ha lesz, a jövõbeli ember majd tud utazni helyettünk. Ez az ötlet az Arco-bol jött, ott a távoli jövõbõl tudnak ide a közeli jövõbe utazni.

S mivel fizessük ki õket? Beteszel a bankba most egy kis pénzt, az addigra annyit kamatozik, hogy az bõven fedezni fogja a film költségeit (ez az ötlet a H2G2-bõl jött, ott a világvégi étterem vacsoráját fizetik ki elõre ilyen módon).

Cuki film

Szembe jött az Arco - fiú a jövőből c. film, beültem rá az Allee-ba, ahol csak 2000 Forint volt a mozijegy (minden előadásra). Nagyon cuki film, szerettem. Ajánlom.

Veszünk kutyát

A párom főz valamit, amibe a csirke mellé minden maradékot (répát, káposztát, hagymát, krumplit...) betesz az edénybe és a sütőben megsüti. Mondja, hogy nem tudja jó lesz-e.

Erre mondom, hogy ha nem lesz jó, veszünk egy kutyát.

Vajon mire/miért mondtam?

Frász

A gyerekek hány éves koráig kell a szülőknek aggódni, hogy minden rendben van-e velük?

A legkisebb 17 körül jár, vajon (s mikor) lesz belőle munkásember? S az egyik iker (31) elmegy (a temetés után) a volt iskolájába találkozni a röplabda edzőjével, aki beállítja gyerekekkel játszani, akik megrúgják, és lesántul, és ugyan haza tudott repülni, de a kórház 10 hét ágynyugalomra ítélte, persze be is gipszelték.

Azt hiszem az volt az egyik fő oka annak, hogy én visszaköltöztem Finnországba, mert nem bírtam elviselni a feszültséget (főleg az ex-szel), hogy a gyerekeknek valami bajuk eshet.

Anyám vigyázott az ikrekre, az egyik kiesett vagy kiugrott a hintából, az meg fejbe baszta, agyrázkódás, korházban éjszakázás, kivizsgálás, utazástól eltiltás úgy, hogy nekünk másnapra volt repjegyünk hazautazni Finnországba.

Vagy amikor a kézilabda kapun lógott az egyik, és a hálót rögzítő kampó felhasította a kezét úgy, hogy műteni kellett, és utána még 2x volt helyreállító (varrat hosszabbító) műtétje.

Felnőtt, mégis a frász kerülget, hogy tolókocsiban kell majd tologatnom. Hál égnek, megvan még apám (és anyám) kerekesszéke, azzal jött a temetésre. Szerencsére az ex, az anyja is ott volt, és ő tologatta.

Hát én eddig-eddig-eddig vagyok, mutatom, kénytelen vagyok horror filmet nézni, hogy a saját nyomoromat valamivel elnyomjam.

A papa elcsámborgott

Megnéztem a filmet, csak erős idegzetűeknek, de melegen ajánlom. Durva. De ezt lehet, hogy nem nézem meg kétszer, mint a futni mentemet.