Kettő

Az Alan Carr módszer nem az akaraterőre épül, nem is szuggerálásra  Miután felismered, hogy miért csinálod, már nem akarod csinálni. Egszerű, mint az ék.

Azt mondja a könyv, hogy ne hagyd abba addig, amíg végig nem olvastad, mert nem fog működni. Nekem 19-én este elfogyott, és tegnap nem akartam újat venni. Vajon így nem sikerül?

Ad egy feladatot. Gondolatkisérletet. Emeld fel a kezed és tartsd magasban 15 percig. De dönthetsz, hogy vagy leteszed most, vagy csak a 15 perc elteltével. Melyiket választod? Ha az analógiát nézem, akkor akár már tegnap előtt is abbahagyhattam volna, miért kell kivárni a könyv végét?

Ma többszür eszembe jutott, hogy ilyen helyzetben, meeting után ki szoktam menni a ház elé "levegőzni". Most nem akarok kimenni, de eszembe jutott. Mit fogok helyette csinálni, ha az agyamat ellepi a köd, ha koncentrálni kell, és nem megy? A könyv szerint épp azért volt a köd, mert kezdett kiürülni a nikotin, és így kényszerített rá az újabb adagra.

Hát meglássuk.

Könnyű lesz számolni: pont aug 20-án kezdtem 3 éve MO-n, és aug 20 volt az első nap. Ami azt jelenti, hogy az év végére elérem a dicsősséges 133 napot.

Ki lehet számolni, tényleg.

És ha minden igaz, rajta kaptam a drágát hogy elektromos cigit használ. Tegnap a színház előtt haza mentem, és a vasútállomáson találkoztunk. Nem számított rám. Gyorsan eldugta. De lehet, hogy nem az volt.

Azt mondja a könyv, hogy nem csökkenti, hanem növeli a stresszt, hát ezt tapasztaltam, mikor titkolni akartam.

---

PS. Mekkora állat vagyok. Egy újévi fogadalmat akartam ezzel teljesíteni, és nem 20-án, mert akkor még Kolozsváron voltam, hanem utána 1-2 nappal vettem meg a cigit. Részletek itt: Betond blogja: Állat

Egy

Elsõ napot kibírtam. Könnyũ emlékezni a dátumra, mert 3 éve aug 20-án vettem meg a pipadohányt, amirõl aztán gyorsan váltottam a mini szivarra, és onnan a nemzeti cigire.

Nincs olyan, hogy csak egy szál.

Derült égből zongora

Tegnap itt volt az amcsi kisfőnök (ma is itt van, belebotlottam a kávézóban), és nagyon vártam, hogy mit mond a részlegünk jövőjéről, kell-e kapaszkodni a székekbe, jön-e földrengés, mert megnőtt a lakáshitelem, és mondjuk nem teljesen mindegy, hogy ki tudom-e fizetni, vagy éhenhalunk, mielőtt belédöglök a dohányzásba.

A kollegák is spekulálnak, a kávé mellett hallom, hogy vagy eladnak, vagy egyesülünk, de valami lesz, az biztos. A nagy-nagy főnök szignifikáns változásról beszélt, a kis-nagyfőnök azt mondta, hogy a részlegünk szerves része a vállalatnak, fontos termékekkel és ügyfél-kapcsolattal, tehát csak a bizonytalanság a biztos. Ezért vártam hogy lesz-e bejelentés, de nem lett. Ma a kis-nagyfőnök tart értekezletet, és a jelek szerint ott sem fog elhangozni semmi konkrétum.

Hallgatom (nem olvasom, mert az olvasott szövegre nem tudok figyelni, de mikor este kifekszem a hátrahajtott kerti székben az erkélyen, mikor a hulló csillagokat várom - tegnap előtt és tegnap is láttam 2-3 darabot - tart még a kívánság listám) a dohányzásról leszoktató könyvet, amivel már egyszer leszoktam, és elgondolkodtam, hogy vajon miért szoktattam magam vissza rá? Hát azért, mert nyomorultan éreztem magam, és ki akartam szállni. Magyarul, meg akartam öngyilkoni magam a cigarettával. Nem, nem ezért, de ez is benne volt a pakliban. Azt hittem, hogy a cigi, a rituálé segít kiszakítani a nyomorból, pedig nem, csak újabb és másfajta nyomort hozott be az életembe. És nem azért nem tudom letenni, mert hülye vagyok, hanem azért, mert függőséget okoz. De a lényeg a felismerés, hogy annyira szarul éreztem magam, hogy képes voltam összeköltözni valakivel, de mivel az sem oldotta meg a problémát, kidobtam, mielőtt rájött, és ez sem oldotta meg, a probléma nem a dohányzás hanem a probléma maga, a problémát kell megoldani, de sebaj, mert tanultam problémamegoldást az egyetemen, csak fel kellene ismerni, mi is az a probléma, csak nem az eredendő bűn? hogy a kígyó odaadta az almát az Ádámnak aki aztán meg akarta kettyinteni az összes rendelkezésére álló nőt? vagy hogy is volt?

Mi a probléma?

Ha becsukom a szemem, nem látom a csilló hullagokat. Ha becsukom a szemem, vajon eltűnik a probléma is? És ha eltűnik, akkor tök mindegy, hogy mi az, tehát nem is kell keresni a problémát, amit meg kéne oldani, elég, ha csak becsukom a szemem, avagy nem veszek róla tudomást, csak megyek tovább, és teszem a dolgom, mint ahogy az amcsi kisfőnök is mondja, hogy ne a változásra koncentráljunk, hanem arra, hogy hogy elégítjük ki az ügyfeleket.

Rövid távon ez megfelelő túlélési stratégia. A holnap meg tudjuk, mindig felbukkanhat egy fekete hattyú, vagy fehér holló, vagy derült égből zongora... bármikor bekövetkezhet.

Születésnap kedden

Hát ki az, aki már megint kedden ünnepel születésnapot? Hát mi. Mikor K* elment kedden születésnapot ünnepelni, megszóltam érte, hogy ki az a hülye, aki kedden tart születésnapi bulit. Akkor a barátnője volt. Aztán egy hónapja a fiaim, kedden épp mind a kettő itthon volt, szakácsok, ritka az ilyen. Kedden ünnepeltünk. Most meg az egyik menyem a szomszédból. Azt hittem holnap van neki, de a két fiam ma volt itthon, ezért ma hívtam őket meglepetés vacsorára, és kiderült, hogy ma van a napja. Az asztalon már ott várta az ajándék, mikor megjött. A fiam valami dán kerámia házakat vett neki. Én virágot, K* orchideát. A másik fiam és a másik menyem ... fáradt volt. A kisebbiknek meg nem szóltam időben. Míg a párom megjött, csak 3-an voltunk. Kínosan éreztem magam. Aztán a párom megmentette az estét azzal, hogy megjött. Aztán el akarta rontani azzal, hogy itt akart maradni.

A rament a fiam csinálta, finom volt, a rétest én csináltam, az is. Csináltam tegnap gulyást, mert volt hús itthon ami le akart járni, meg krumpli, ami meg akart rohadni, ezért gulyás lett, azt akartam ma a vendégeknek felkínálni, kivéve a vegáknak. Majdnem olyan jól sikerült, mint a szombati a gulyásfőző versenyen, csak nem csípett annyira. Csak aztán a fiam bemondta, hogy náluk a ramen az ünnepi kaja, hát az lett, nekem meg megmaradt kb 3 liter gulyás. Lassan majd elfogy, ami meg nem fogy el, elviszem magammal magyarba.

Holnapra megvan a kaja.

Megvan a net, működik. Remélem, nem felejtem el a beállított jelszavakat. Valahova felírtam, de hova?

Egyedül itthon

Tegnap megvolt a költözés, este nagyon egyedül éreztem magam. Ha belegondolok, sem az együttélés, sem az egyedüllét nem jó, hogy lehet ezt az ellentmondást feloldani?

Tegnap délután elmentünk a fiúkkal gulyást fõzni. Nem nyertük meg, de finom lett.  Az egyik fiam vágta fel a húst, a másik fõzte és ízesítette. Én nagyon fáradt voltam, alig tudtam segíteni, de jobb is így, a szakács csinálta végig. Csak fájt utána a lába. Nekem meg a fejem a füsttõl. A mellettünk levõ csapat félóránként szén-gyujtó olajjal locsolta a tüzet, és a büdös füst mind ránk jött.

Ezért ma mostam is. Meg takarítani akartam, az elvitt bútorok  helyén sok a por, de a drága elvitte a felmosófákat is, ma újat kellett venni. A wifi routert is elvitte, pedig azt hittem, hogy az a lakás része, azt is venni kellett. A számítógépes boltban le volt árazva, jóval olcsóbban kaptam meg, mint amit kinéztem.

Tegnap beüzemeltem a régi okos tévémet, ami teljesen demens lett, egyik streaming alkalmazást sem tduja már futtatni. Gondoltam, hogy veszek egy külsõ eszközt amivel fel lehet okosítani, de ahhoz külön távirányító jár, és én megszoktam, hogy a tévéhez és az alkalmazásokhoz egy van (az is gyakran elkeveredik).  Meg kicsit kicsi, ott ahol eddig volt, alig látom a kanapéról a feliratot. Vagy át kell rendeni a lakást, vagy venni kell egy nagyobbat, okosabbat. Hát így lett, hogy a felmosó eszközök, a wifi router, és a fillérekre leárazott HP nyomtató után még este visszamentem venni egy leárazott tévét is. QLED, ami fényesebb a láncnál a kard régebbinél, és féláron (380 euro). Most próbálgatom, szép, de a hangja kicsit gyengusz, kell majd neki egy hangrúd (soundbar). Cuki újfajta távirányítója van, ami mûködik karaoké mikrofonként is. Gondolom azzal fognak majd lehallgatni a multik. A régi tévé is marad, mivel van rajta scart bemenet, majd azt fogom használni a VHS kazetták digitalizálásakor. Már csak idõt kell rá találni...

A HP nyomtató meg azért akart hazajönni, mert a Canonnal megszenvedtem, mire be tudtam konfigurálni a nyomtatót. Nincs hozzá támogatás. A szkennert meg se próbáltam. A HP viszont támogatja, és elvileg plug-and-play mûködik.

A múltkor összeomlott a linux alatt a Notepad++. Sajnálom nagyon, mert nagyon szerettem, de mivel nem megbízható, törlöm. Kéne helyette egy hasonló, több fájlos sima szövegszerkesztõ. A windows 11-es Notepad már kezd hasonlítani. Valami ilyesmi kellene Linuxra. Az irfan view batch konvertálás nagyon lassú a wine-ben, azt is valszeg le fogom szedni. És a microsoft-féle böngészõt is, mert felesleges kettõt használni, ha tudok a profilok között váltani.

 Hát most itt tartunk. Megyek vissza játszani még a tévével. Báj.