2026. november 17., kedd

Kredenc

Tegnap vettem az unokának anorákot. (Furán esik ezt leírni, hogy unoka.) Téli gyerek lesz, itt jók a téli ruhák, innen megy a szülõknek karácsonyra a csomag. Azám, de még soha nem adtam fel csomagot, lássuk csak, hogy is kell?

A posta közepesen drága, a DHL nagyon drága, az Ups elfogadható, de ha az egri ismerõsömnek is beleteszem a pulóverét, az nem kerül többe. Találtam a szekrényben egy ikeás lámpát, eredeti dobozban, amit még valami lomtalanításkor találtam, összeraktam a lámpát, jól mutat a sarokban, és a dobozába beletettem a ruhát, leragasztottam, lemértem, beírtam az internetbe az adatokat, az kiköpte a címlapot, rágarasztottam, levittem az automatához, beszkenneltem a kódot, nyílt az ajtó, de hopp, nem fér be. Mivel 11 centit adtam meg 13 helyett. És ma nincs is péntek 13.

Ilyenkor mi van? Megyek a "postára", itt a K Supermarket bolt pénztára a posta, ott van emberi kiszolgálás, és intézik az ups-t is, de nem tudja beszkennelni, mert már be van szkennelve. Irány haza, internet, segítség, telefon, vissza a boltba, hogy vegye át és adja holnap oda a futárnak, jó lesz. Most holnapig frászban vagyok, hogy az egyszem unokám ruhája nem kavarodik-e el, mert én valamit megint elbasztam.

Mert elõtte kapkodtam. Megkért a gyerek, hogy kiszerelte a konyhaszekrénybõl a beépített mikrót, nem szeretik, betette a helyére a saját mikróját, de nem akarja beépíteni, vigyük el a boltba leadni elektromos hulladéknak. Kikerestem az interneten, hogy a bolt elvileg csak 25x25x25 centis méretig köteles visszavenni a kisgépeket, biztosabb, ha a hulladékudvarba megyünk, az közelebb is van. Ez megvolt, mondom neki, hogy akkor most elszaladunk a JYSK-be, hogy segítsen elhozni egy vitrint, de igazából azt tudnám egyedül is, de a hétvégén eljött velem az IKEA-ba, ott vettünk egy visszahozott használt kredencet, vagy komódot, vagy fiókos szekrényt (megfelelõ rész aláhúzandó), és betettük a nagyszobába (vagy nappaliba, ahogy tetszik) az erkély ajtó elé, de ott van mögötte egy baszott nagy konnektor, ami miatt eláll a faltól, ami miatt nem tetszik, és segítsen már átvinni a hálószobába, virágos szekrény helyett lesz belõle zoknis szekrény. Na ott jól néz ki.

És amíg a fiam itt volt, dolgozott raktárban, segített, hogy kell felnyalni a címet a dobozra, megvárta, míg a munkahelyi laptopommal szenvedek, nem sikerült a nyomtatót felismertetni vele, akkor valahogy küldjem át a saját linuxomra, de mire az a szuperszámítógép bebootol, addigra bezár a bót, mármint a postai átvevõpont, de akkor ezt még nem tudtam, mert én még a 24 órás csomagfeladó automatához indultam. De hogy lassan a végére érjek, sikerült elkapkodni az idõt és elbénázni a csomagfeladó adatokat, szerencsére a lányom címe jól szerepel rajta, de telefont és emailt is kellett megadni, nem értem, talán emailben akarják majd elküldeni neki, mint a Huffnágel Pistiben a Köbüki? Villanypostán? aztán végül az automatánál koppantam, mint a nyuszi füle az ajtófélfába, és irány a másik bót, és haza megkeresni az ups hotline-t, aztán vissza, és mikor azt hittem, hogy a kalandoknak mára vége (és még nem is pokemonoztam), beszaladok a boltba, hogy vegyek valami készételt, erre kiderül, hogy nem hoztam pénztárcát. A telefonomban alig volt pénz, azzal kifizettem a hûteni valókat, nem volt pofám visszavinni a félig kiolvadt pizzát, de ott hagytam a megfázásra vett fekete ribiszke szörpöt, a finnek azt isszák, ha megfáznak, forró vízzel engedik fel, mert sok benne a C vitamin, meg a fogfájásra vett Sensodyne fogkrémet.

Aztán mégegyszer haza, látom, hogy a bolt mélygarázsában izzitják a fiatalok a peuku nevû kábitószeres pipát, s míg azon gondolkodtam, hogy felhívjam-e a rendõröket, már alig vártam, hogy összeszereljem a kétajtós vitrin szekrényt, és kipróbáljam, jó-e a nappaloba, jó lesz-e ugyanez a konyhába is, a kidobott szekrény helyére (nem jó, mert nem fér bele a tepsi, és most igazából annak kellene a kredenc).

Volt még valami, amit kifelejtettem?

Az unokát mondtam. Azt nem hogy tegnap igazából csak termoszt kerestem, mert a hétvégi pokemonos programon nagyon fáztam, reggel esett a hó is, és fagyos szél fújt, a kezem a kesztyûben is átfagyott, de volt egy család, akik nagyon praktikusan, elõre gondolva hoztak magukkal glögit (svédül glögg, az ikeából ismerhetitek), karácsonyi ital, kb mint a forralt bor, de alkohol nélkül, és jó édes vörösbogyószörp. Na annak kéne egy termosz, hogy ha jövõ héten jön az Eternatus nap, tudjak én is forró itallal kezeket melengetni, mert amikor összeköltöztünk, a drága kidobatta a termoszomat, mindent kidobtunk, amibõl kettõ volt, mert egy elég egy családba, és mert kevés a pakolós szekrény a konyhában (ezért kell most kredenc). Az interneten kinéztem egy fém termoszt, 26 eur, de nicsak, a Prismában már elkezdték a leárazást, ha online veszem meg, csak 22 ugyanaz a darab. Hát ott jártam, megnéztem a termoszt, jó lesz, de ez is sok pénz, ennyit nem adok ki érte, meg csak úgy olcsó, ha interneten rendelem meg, inkább átadom a gyerekeknek, hogy ezt vegyék meg nekem karácsonyra, ha nincs valami még praktikusabb ötletük. Fali tablót és teákat nem akarok többet. Akkor hozzanak 30 euros Prisma vagy Ikea utalványt, bár szerintem addgira már túl leszek a bútorok beszerzésén.

S ha már ott vagyok a boltban a  termosz osztályon, mellette van a gyerekruha osztály, megnéztem, van-e bébi anorák, olyan aminek nem gumiszalag van a lábán, hisz ez a bébi még egy évig nem fog sarat dagasztani, hanem olyan mint egy kinyitható kesztyû vége, le és fel lehet hajtani a lába végén a textilt, ami lezárja a lyukat, de ha kell ki lehet nyitni, ha mondjuk az anyuka a kinti sétáltatás közben (téli anorák, tehát télen) kint jut eszébe hogy levágja a gyereke lábkörmeit. Szerintem praktikus.

És van! Vettem gyorsan anorákot is, és átmeneti kinti rugdalózót is, ami bolyhos, és a kapucniján van két kis fül, mint valami medvebocsnak, vagy nyuszinak, mert a gyereknek a legjobb tudomásom szerint lesz két füle és fülinek fogják szólítani. Ezt a két ruhát akartam ma feladni az ikeás lámpa dobozában, leragasztva, felcímkézve. Csakhát eszembe jutott, a két ruha már a kosaramban, hogy ezekre nincs-e véletlen valami fekete mágia, kedvezmény. De van, ha interneten rendelem meg, 2 óra múlva átvehetem. Kérdem is az eladót, aki ott pakolgatott valami párnákat, hogy vasárnap este is megy ez a két óra múlva átveszem dolog? Mert megrendeltem és most nem tudom, hogy van-e idõm hazamenni pisilni, vagy várjam meg mert hamar jön. Mondja, hogy lássuk csak, elõvette a személyi asszisztenst (PDA), lássa hogy ott a megrendelésem, aszondja, ha van abból a méretbõl, akkor megkaphatom ma is, de ha nincs a jó méret, akkor várni kell keddig, mert a raktárból kell hozatni. Hát mondom ez fasza, mert épp az elõbb raktam vissza a polcokra a két darabot, amit a kedvezményes rendelés miatt inkább interneten vettem meg. Már ki is van fizetve. Azt mondja az ember, hogy ha befejezi a párnázást, összeszedi az árut, és ha még itt vagyok akkor meg is kapom. Lementem kenyeret és túrót venni, fizetek a pénztárnál, erre jön az ember, igazoltat, hogy beazonosítson, hogy tényleg én rendeltem, még jó, hogy nem valami kamu nevet adtam meg, és a telefonomban is ott volt a cetli, hogy én adtam fel a rendelést potom 10 perccel korábban. Gyors volt, és spóroltam rajta kb 20 eurót, és kb ennyibe (22,34) került a csomag, az elrontott méretekkel. De ha valahogy eljut az Ups központba, akkor még lehet, hogy rácsárdzsolnak a kártyámra valami extra többleti díjat. De fingers krossed, ha minden jól megy, pénteken ott a ruha a terhes gyermekemnél, viszi a futár.

Azt mondtam hogy az automata kinyitotta a legkisebb szekrény ajtaját, de nem fért be a doboz, ezért becsuktam, a gép meg megköszönte, hogy õket választottam, és teljesen azt hitte, hogy a csomag benne van, és mikor újra be akartam szkennelni, azt mondta, hogy ez a csomag már úton van, ha akarom követni az interneten megtehetem. Pedig ott volt a kezemben, az egy kis csoda lett volna, ha követni tudom.

Hogy jön ide a kredenc? Úgy, hogy ma az volt a fõ téma, hogy ha elviszem a fiam a lomtelepre a mikrójával, akkor átjön segíteni, de közben sikerült egy sor mást is elintézni, pl lett forró italom, mert meg vagyok fázva, és pizzám vacsorára, mert elegem van belõle, hogy mindig csak salátát egyek, és ma végre egyszer jól laktam ennyi sok izgalom után.

És a pokemon stopokat is megforgattam, sõt, egy 1 kilométeres utat is lesétáltam hogy lenyugodjon az idegbajom. Hát most éjfél elmúlt, de nem hagy elaludni. Agyfaszt kapok, felég a hajam. 

2026. november 15., vasárnap

Ürlény

A múlt heti összefoglalóból kimaradt a talán legfontosabb. Gyerekkorom szuperhõse, az "ũrlény" (ũrbõl jött élõlény, röviden) itt járt közöttünk Finnországban, találkozhattam az elsõ magyar ûrhajóssal, és aláírathattam vele azt a Népszabadságot, ami a sikeres földetérésükrõl számolt be 1980 június 3-án, és amit apám fotós szekrényének kiürítésekor találtam.

Nekünk ez azért volt extra fontos esemény, mert ũrhajós és szuperhõs akartam lenni, és mert a robotok elterelése végett megint beszúrok egy pár mondatot a közepébe. Ezeket csak hagyjátok figyelmen kívül, mert nem tartozok a bejegyzéshez, de az elejét és a végét elhagyom, hogy ne lehessen annyira könnyen felismerni a módszert volt húgom akkor született. Azét volt, mert szegény szerencsétlent bekebelezte az org, és megszakított velünk minden kapcsolatot, mert beszélünk a bátyámmal, aki elnyomó személy, és akivel õ nem beszélhet, és további szép életet kívánt.

Most valóban egy ügyvéd levelezik velünk.

Hát vannak dolgok.

A múlt héten hogy leadtam a határidõs munkákat, kicsit fellélegezhettem, aludtam már 8 és fél órát is egyik éjjel, de most a hétvégén megint kevesebbet sikerült, mert aa pokemon tárat kellett törölgetni a hétvégi extra nagy eseményre. Azt mondta a doki, hogy ki kell pihennem magam, találjak hobbit, ami kikapcsol és feltölt, hát találtam, de ez nem regenerál, hanem kiszívja a vérem. Ma 10 elõtt kint voltam a hideg esös és szeles idõben játszani, és 6-kor csak azért jöttem haza, mert kikapcsolták a fényeket a stadionban.

Hát ja, ki milyen hobbit választ, úgy alussza álmát - mondja a közmondás is.

 

2026. november 11., szerda

Belsõség

Micsoda hét volt, és még nincs vége... akartam írni szombaton, de aztán annyira mozgalmasra sikeredett a vasárnap is, hogy elmaradt.

Voltam orvosnál, aki továbbra is erõlteti, hogy csökkentsem a munkaidõmet, ami alacsonyabb fizetéssel járna. Talán jobb lett volna el se menni, csak a kötelezõ vizsgálatokra. A doki közben lecserélte a koleszterin gyógyszert, és azt javasolta, ne most csináljam meg a labort, csak 1 hónap múlva, hogy ha elcseszi a belsõségeimet, a máj vagy vese vagy bármi más értékeket, akkor azt idõbe észre vegyük. Nem értem, miért nem nézzük meg most (baseline) hogy az eddigi terápia sikeres volt-e, miért kell a kisérlet közben újabb tényezõt behozni? Ha valami rossz lesz, honnan fogjuk tudni, hogy az eddigi, vagy az új rontotta el? Ha meg jó volt az eddigi is, minek tekergetni? Nem értem az orvosokat.

Csak az vígasztal, hogy az idõ egyre fogy, és egyre kevesebb ideig fogják az orvosok felbaszni az agyam. A nyár egyre közeledik. Igaz elõtte még lenyomunk egy kemény telet, de akkor is, lehet optimistán nézni a jövõbe.

Mi volt még? Pénteken végre leadtam az utolsó darabot is a munkámból, és a hétvégén végre fellélegezhettem. A korábbi nemalvást felváltotta a napi 8-8,5 órás alvás, aminek leginkább a szervezetem örült. És a lassú hízás megállt, sõt, elkezdtem fogyni, de lehet, hogy nem a stressz csökkent, csak az új gyógyszer kezd hatni.

Szombaton, vasárnap, és a hét elsõ két napján, de még ma is, rengeteget gyalogoltam. Pokemon tojást keltettem. Valami ünnep van, és a doki néni is azt mondta, hogy a regenerálódás fontos, keressek valami hobbit. Hát hobbi az van. 4 telefonnal nyomom...

Szombaton átadták az állatkertbe vezetõ hídon a villamost (gyakoroljatok finn szavakat: kruunuvuoren sillan ratikka), szombaton kipróbáltam (megnéztem az oroszlánokat is). Ott a végállomása, nem az oroszlánnak, hanem a villamosnak, ahol a párom lakott. Akkor költözött el onnan, amikor elkezdték feltúrni a szomszédos utakat, lebontották a felüljárót, és forgalmi dugóval lehetetlenné tették a bejutást a városba, és elkezdték letenni a villamos sineket. Most 3 év után van villamos, ami pillanatok alatt bevisz a belvárosba. És ott az ostariban felfedeztem a csontmentes éttermet (boneless) ami smash burgert ad, ami olyan, mint a sétáló utcában  volt a buszmegállóban a büfében. Be is írtam a vendégkönyvbe.

Vasárnap apák napja volt. Néztem reggel, hogy miért vannak kint a zászlók, hát ezért. A gyerekeim nem nagyon ünneplik (Magyarországon szocializálódtak, és ott nem volt az apáknak értéke), egyik gyerek se ért rá, magam voltam. A két középsõ dolgozott, a kisebb üzenetet írt, a legnagyobb felhívott. Õ az, aki nagypapát csinál belõlem kb a születésnapomra.

Voltam az Ikeában meg több másik bútor boltban, hogy a konyhából kidobott szekrényt meg valami asztalt vegyek. Mindjárt itt a tél, és nekem a télre tervezett projektem a videók digitalizálása lenne, amit azért nem tudok elkezdeni, mert nincs a videó berendezéseknek rendes helye. Valami olyan kéne, mint egy hifitorony szekrény, hogy a 3 video lejátszó kompakt módon elférjen az asztal mellett. De kell egy tévé is, jobb lenne egy olyan szélesebb szekrényke, komód, aminek a teteje asztal-szerû, de az alja polcos, a polcok szélessége 45, magassága 10,5 cm, és a hátulján vanak lyukak amin a kábeleket ki tudom vezetni. A másik felébe lehet pakolós szekrény ajtóval vagy fiokokkal. Azt hittem, két óra elég lesz megnézni a választékot, a nagy frászt, két óra arra volt elég, hogy egy tervezõ programmal megrajzoljam a tökéletes szekrényt. A végén olyan drága lett az ajtókkal és fiókokkal, hogy hagytam a picsába. A néni nagyon kedves volt, azt mondta vegyem meg most csak a keretet, s majd visszajövök a belsõségekért, ha lesz pénzem. Nem a pénz a probléma, persze az is, minden pénzbe kerül, akkor is, ha nem, hanem az, hogy olyan bútor kell, ami 10-20 évig jó lesz, és nem tudom, mire lesz szükségem 10-20 év múlva, vagy hogy egyáltalán lesz-e világ, vagy hogy én leszek-e még. Nehéz így elõre tervezni, mikor azt se tudom, hogy holnap mi lesz.

Még egy dologgal kész lettem. Kiment a születésnapi meghívóm, végre lesz egy kicsit nagyobb buli, és babaváró, és lakásavató egyben. Remélem a fiúk segítenek a kajával, hogy legyen idõm a vendégekkel lenni. 

2026. november 3., kedd

Zörgõ csilingelõ hang

Van itt egy hdd, a gyártás napja 2022. december 7, és halott. A smart boot nem tudja felcsatolni, és hibát ír ki, a diagnosztika is. Cseréltem sata kábelt, tápkábelt, áttettem másik slotba, másik gépbe, ugyanaz. Nem tudom mi volt ezen a lemezen, de lehet, hogy huzatot kapott, vagy infarktust, villanyütést, mikor egyszer levágta a gép a netet.

Kidobnám, mert ha szar, nem akarom õrizni, de elõtte szeretném annyira tönkre tenni, hogy ha valaki megtalálja, és ha van rajta valami kényes, ne tudjanak vele zsarolni. Azt hiszem megvan honnan, talán apám gépébõl hoztam el, apám már x ideje halott, bár most hogy belegondolok, ennek is kicsi az esélye. Nem annak, hogy halott, hanem annak, hogy ez a lemez onnan van, mert annak már három éve...

Megkérdeztem a googlit, hogy mi a módja az adatok elérhetetlenné tételének. Két módszert ajánl, a fúrósat, és a kalapácsosat. Harmadiknak meg a szétszerelést, ha van hozzá szerszám. Gondolom, sejtitek, hogy melyik mit jelent. 

Már csak azt nem értem, hogy a kalapácsos módszernél miért nem írja, hogy ha van szerszámod? Mert annyira nem könnyû manapság üllõt szerezni. Majd ha a jövõ héten megint patkolunk, megkérem a kovácsot, hogy csapjon rá kettõt erre is.


 

2026. november 2., hétfő

Nem-userfriendly userinterfész (nem túl intuitív)

Van a munkahelyen ilyen csudaszuper mikró, amiben az ebédet szabad felmelegíteni. Olyan, hogy nincs benne forgótál, mert annyire hiper szuper, hogy megnéztük az Odüsszeát. Mást akart volna a barátnőm, de mondtam, hogy a lappföldi háborús tele lehet gyilkolással, azt nem akarom, erre ez is tele volt gyilkolással teljesen egyenletes benne a hullám és nem kell az eloszlatáshoz forgatni. Na amíg a húson rágódtam, ezen a mikrón rágódtam, mert a múlt héten az óra átállítás után a budapesti időt mutatta a helyi helyett, és próbáltam kitalálni, hogy az érintőpaneles user interfacen hogy lehet beállítani az órát. 10-15 perc próbálgatás után feladtam. Aztán beraktam az edényt a mosogatóba, és látom, hogy ott a kávékonyhban van egy fiók, amire rá van írva, hogy felhasználói kézikönyvek, persze finnül. Kigoogliztam a manuálból, hogy az i betűs gombot kell sokáig babrálni, az a "jelszó" és akkor beenged a menübe, csak aztán a végén megint azt kell nyomni sokáig, hogy el is mentse az új időt.

Gondoltam, hogy kipróbálom, a mérnökök, akik oda járnak kajálni és automata kávét vételezni, meg tudják-e oldani a rejtélyt, ki tudják-e találni, hogy lehet az időt beállítani.

Különböző approach-csal álltak neki. Volt, aki a manuált kezdte keresni, ez volt szerintem a helyes reakció. Volt, aki úgy mint én, előbb nekiállt a gombokat és azok mindenféle kombinációját kipróbálni. Senki nem jött rá arra, hogy az i-t nyomja 3 másodpercen túl.

Magyarul a mikró interfésze nem túl intuitív, nem ad segítséget, és ha a csomagolással együtt kidobtad a manuált, akkor a gép az év egyik felében más időzóna szerint mutatja az időt.

Én ha UX-et fejlesztenék, olyan gombokat tennék az érintős üveg panelbe, ami egyértelmű, vagy legalább segít, hogy hol kell keresgélni.

A fenti szövegben elrejtettem a következő bejegyzést, vajon megtalálod? (Steganographia)