SEO az álláskeresésben

Részt vettem egy karrier tanfolyamon, és elgondolkodtam, hogy ha a jelentkezést és a CV-t mesterséges intelligenciával felokosított robotok nézik át, akkor meg kell tanulni, hogy tudunk átjutni a gépi szűrésen. Másként kell kitűnni, mint amikor emberek nézték át a CV-ket.

Korábban elég volt tudni, hogy kit kell "leszopni", megkörnyékezni, megvesztegetni, most a robotot kell "leszopni". Olyan kulcsszavakat kell betenni a jelentkezésbe, amire a robot harap. Vajon a fodros agykocka vagy online terhesteszt kulcsszavak segítenek?

Utálom a SEO-t, ahol a kereső oldal algoritmusát kell kielégíteni, hogy előrébb kerülj a keresési listában, mert az, aki ismeri a trükköket előrébb jut, mint aki igazán jó terméket vagy szolgáltatást árul.

Most valami hasonló tudás kell, ha valaki új munkát keres.

Én nem keresek, kösz, jól érzem magam itt... de valamiért a vezetőség fontosnak tartotta ezt a traininget most behozni. Tudom, fekete hattyú, bármi bármikor változhat.

Jobb résen lenni.

Last minute napfogyatkozás

Nálunk kb 80%-os lesz a napfogyatkozás, és többen programot szerveztek rá, hogy közösen nézzük. Last minute lázasan keressük, hol lehet olyan szemüveget kapni, ami megfelel a standardnak és biztos nem bántja a szemet. (Vajon kinek jutott eszébe standardizálni a napfogyatkozás-néző szemüveget?) Hazafelé tudnék venni a Normálban, de ahogy elnézem, a napot már most eldugta a felhő...

Tegnap este tiszta volt az ég, és láttam pottyanókat, csak mondom, nem mintha fontos lenne, legalább 1000 évig fogok élni. Ha nem, akkor ne higgyetek a babonában.

A kollegám szerint el kellene mennem betegszabadságra és beszélni egy pszichomókussal.

Betenni

Tegnap este komoly beszélgetésen estünk át / beszélgetést csaptunk / komolyan elbeszélgettünk arról (megfelelő rész aláhúzandó) (hogy mondjam helyesen magyarul szenvedő szerkezet nélkül), hogy miért jutottunk el oda, ahova.

Elmondta, hogy ő nem ezt akarta. Nem akart bántani, nem akart feszültséget, nem akart nekem stresszt okozni. Nem akart éjjel megfojtani, vagy gombával megmérgezni, nem akart ártani nekem, inkább magába fojtotta (szóismétlés) a mérgét és magába fordult. Nem akart megváltoztatni, elfogadott olyannak, amilyen vagyok. De a saját igényeiről sem akart lemondani. Szerette volna, ha kérés nélkül, magamtól hozok neki időnként virágot, megölelem mikor reggel elindul dolgozni vagy este hazaér, és hogy több pénzt rakok a közös számlára, figyelmet akart, hogy úgy érezze számít, és gondoskodok róla. Társat akart, életünk végéig tartó szövetséget,  hogy este odabújhasson hozzám a tévé előtt. Kérni nem akart, nem akart sóvárogni egy kis közelségért.

Nekem is vannak, lettek volna igényeim. A közös programok, kirándulások, de legalább esti séták, egészséges kaják, hogy ne csak én főzzek, vegyen részt benne ő is, meg a beszélgetések, a problémák közös megoldása, a feszültség és stressz csökkentése. Nekem már az is sokat segített, amikor meghallgatott, mert ha kimondom, rendeződnek a gondolataim, jutnak eszembe megoldási lehetőségek, tehát nekem aktív figyelemre lett volna szükségem. Egy ideig hallgatott, azán a szememre vetette, hogy folyton én beszélek. Magától nem kezdte el mondani, én meg kitöltöttem a csendet. Aztán abbahagytam a beszédet, és egyre inkább úgy éreztem, hogy nem segít könnyebbé tenni az életet, nem segít csökkenteni a feszültségemet.

Arra jutottunk, hogy egyikünk se tett bele mindent ebbe a kapcsolatba.

De a késeket, az összes jó paradicsom vágó kést, azt képes volt kivenni belőle (a konyhai fiókból).

Hullócsillag, ima, programozás?

Elég abszurd ez a csillaghullás-várás a részemről, mert úgy néz ki a betárazott kívánság listámmal képes vagyok órákat (na jó, mostanában max csak 1 órát) várni éjjel az eget kémlelve hogy kívánhassak, egy évbene egyszer augusztusban, ahelyett, hogy valami istenben hinnék. Akkor kívánhatnék minden nap, akár többször is.

Úgy néz ki, hogy a hulló csillagok segítő erejét nagyobbra becsülöm, mint a láthatatlan barát vagy teremtő létezésének a valószínűségét.

    Hiszem, ha látom? A hulló csillag konkrét és látható, isten láthatatlan.

    Avagy elpártolt tőlem az isten, elpártolt tőlem a szerencse? Lám négylevelű lóherét sem találok már jó ideje.

Pedig tudom, hogy elég, ha sikerül a kérést megfogalmazni, és betenni a tudatalattiba, hogy az agy dolgozzon rajta, hogy ha olyan lehetőség jön szembe, ami segít a cél elérésében, de amúgy észre se venném, akkor jelez. Magyarul az ima vagy a csillagokba fellőtt kérés csak az agyamban okoz változást, és mégis működik.

De ettől meg herótom van, olyan, mintha reggel belenéznék a tükörbe és azt mondanám, hogy sikeres vagyok, okos vagyok, szép vagyok, magabiztos vagyok (vagy mégsem?), amerikai bullshit, amit a multilevelmarketing tréningeken tanítanak.

Gondolatban már mi is ott voltunk a hajón, és milliomosok voltunk...

Avagy nem jött be. A piramis csúcsára csak nagyon kevés ember jut fel.

Tökös gondnok

Kemény házkezelőnk van. Pontosabban a lakók képviselete, vagy a gondnok, nem is tudom, hogy lehetne ezt magyarra fordítani. A társasház a lakók közül választ képviselőket, akik a intézik az ügyesbajos ügyeket. A házkezelővel együtt szervezik a felújításokat, most pl a két éve kicserélt erkélyajtók után érdeklődnek, van-e garanciás javítani való. Figyelik ki hányszor használta az alagsori mosodát, mert a használat alapján fizetünk, és hasonlóak.

Most extra lakógyűlésre hívnak. Az ok az A lépcsőházban az egyik lakó kilakoltatása. Pontosabban tulajdonos, mert a háznak a részvényeinek a tulajdonosa jogot kap a részvényekhez tartozó lakás használatára. Ez a jog nem állandó, mert hiába tulajdonos, a lakáshasználati jogot vissza lehet vonni, ha zavarja a szomszédokat. És az egyik lakó ismétlődően, a felszólítások ellenére is "hangos életmódot folytat" és zavarja a szonszédban lakókat. Ilyen indokkal indul ellene "lakáshasználattól való megfosztási eljárás", avagy a javaslat szerint 3 évre elvennék tőle a lakás használatát, s gondolom kiadnák a lakását piaci alapon albérletbe.

Mi is egy ilyen lakást vettünk meg. Nálunk a kényszer-eladás oka az volt, hogy az előző lakó nem fizette a közös költséget és az azon felül fizetendő felújítási hitelt (vízcsövek, fürdőszobák, és konyha felújítása, finnül putkiremontti). Hogy a ház behajtsa az elmaradt pénzt, végrehajtóval eladatta a lakást. Mi megvettük, felújítottuk, és beköltöztünk. És már csak az anyém, és már csak 1 hét a lakótársam kiköltözéséig.

Tegnap elosztottuk a maradékot. Már megvolt a konyha, lámpák, bútorok, most a tisztítószerek és szerszámok. Szinte minden, ami megy, dobozokban. A párom könyvei és ruhái félbe maradtak, mert elfogyott a doboz, de ma vagy holnap kap újat az egyik ügyfelétől. Szombaton költözik. Költöztető céget hívott 9-re, a két fia segít neki. Kb akkor végeznek, amikor mi a fiaimmal a gulyás partira indulunk. Azt mondja, hogy ha a fiai akarnak, akkor utánunk jönnek, de szerintem nem fognak akarni. Idén 25 éves a GGP, ezért lesznek extra programok is, szerintem idén érdemes.

Visszakaptam a bográcsaimat és a 3 lábakat, most mind a kettőből van kettő. A szigetre többet nem megyek, más meg nem igen fog ott gulyással vesződni.

Vettem partvist, botmixert, serpenyőt, visszakaptam a régi kávéfőzőm, beüzemeltem a régi nyomtatót, mert a hálózatit a párom elviszi. Nézegetem, mi az, amit még feltétlen meg kell vennem.

A gulyásfőzésre kell majd vásárolni.

Sok minden lesz ezen a héten: ma társasjáték a Selloban, holnap magyar film az Oodiban, csütörtökön a rendkívüli lakógyűlés, pénteken mosoda, szombaton GGP, esténként ingyenes koncertek a szomszédban... és közben még dolgozni is kell. Szerdán tudok elmenni húst venni. Tv paprikát nem találok sehol, lehet, hogy a töröknél kapok az Alanya marketben. Még azt is meg kell nézni.

Közben számolom az utat, a hó végén utazok, mikor, hol fogok megállni, enni, pihenni, tankolni. Húzós lesz, mert most a reggeli hajóval megyek, ami 3 és fél órával később tesz ki Tallinban. Májusban mikro mentem reggel 6-kor tudtam indulni, most kb fél 10-kor. Lomzáig kéne eljutni, este 10-ig lehet a szállásra bejelentkezni, és állítólag Észtoszágban szélesítik az utat, sok a lezárás. Húzós egy út lesz. Húzós egy hónap.

Ja, és még mindig nem vagyok jól, szarul alszom, az állkapcsom zárn jól, és hízok mint a disznó. Lehet, hogy álmomban beszélek is, ha nem vagyok jól, szoktam, nem tudom, mert nem hallom, de a párom ma a nagyszobában aludt. Nem tudom mi baja.