2011. december 7., szerda

A robot ellen folytatott játékról

Ma nem jött senki, így a robottal pingpongoztam. Baromira megizzadtam, azon gondolkoztam vajon mitõl, ha csak egy helyben álltam, azonos labdák jöttek, s csak a karom mozgott. Megvan, a labdaszedés. Aztán ugráltam. Ugyanazt a labdát egyszer tenyeressel, egyszer fonákkal. Ha így haladok, kikopnak a térdeim.

Ma kaptam egy levelet a céges orvostól, ahol felkérnek, hogy névtelenül válaszoljak egy stressz kérdõívre. Vajon melyik kedves kollegám fújt be? Esetleg a kórház adta le a zsinórt, hogy ni, itt egy páciens? Vagy valamelyik fõnököm? Kezdek parázni, gyorsul a pulzus, elönt a meleg, szaladni kell a vécére... ismerõs? Nem? Jobb is.

A kérdések között szerepelt, hogy mennyit mozgok, hány kiló vagyok, fájnak-e a végtagjaim, a hátam, a derekam, a vállam, hogy vannak-e cukorbeteg tüneteim. Jó tudni, hogy mi vár rám, gondolom az átlag finnre méretezték a kérdõívet. Ezekkel persze nincs bajom, a fejfájással is ki vagyok békülve, csak az a fránya alvás, meg a jelenlegi kisfõnök, de hát ez már csak 3 hétig bosszant, azt meg akár féllábon is, akár étlen szomjan, akár 3 hengerrel is kibírom.

Aztán rátértek olyan kérdésekre, amikre ha õszintén válaszolok, magam is meglepõdök: mennyit mozgok hetente? a heti egy pingpong az két óra, na jó, másfél, a heti 1 úszás az 30 (20) perc, gyalog nullát járok, minek, ha hideg van és a kocsi bemelegszik mire indulni kell, azok a k. technológiai cégek tehetõk felelõssé az egészségi állapotom miatt, akik kitalálták az autót, hallod-e Henri (gyk Ford), kitekerem a nyakad, ha újra találkozunk, méghogy saját autót minden háztartásba. Minden szobába egyet!

Tehát a heti 3 óra mozgás nem jön össze, ami miatt már nem is szabadna élnem. A gondolkodást nem kérdezték, a sudokut sem, pedig az is sport. Azon is meglepõdött a gép, hogy nulla alkoholt iszom. A vegaságot nem kérdezte. Szerintem az alkohol kérdés volt az igazság-teszt, nincs olyan finn, aki ne inna, tehát ha valaki nulla alkoholt mond, az hazudik, az összes többi válaszom sem értékelhetõ, hiába hazudtam be, hogy naponta csak 4 órát alszom, ha közben nem ébredek fel, mert ha már elaludtam, akkor végigalszom, csak hát túl hamar csörög az óra, vagy túl késõn jön az a kétezerhatszázhuszadik bárány. Vagy túl gyorsan fejtem a sudokut, kb 4-5 belefér lefekvéstõl elalvásig, ami csupán 2-3 óra. Már kezdem ismerni a fekete pályákat.

Mit akartam mondani? Ja megvan, azt, hogy ha nem vigyázok, és ilyen sokat sportolok, még tönkre mennek a térgyeim. Azt hiszem abba kellene megint hagyni a fogyókúrát, hogy ne hízzak olyan gyorsan. Egy olyan coach kellene, aki mindig a kezemre csap, ha ki akarnám nyitni a hûtõt. Vagy aki jól gyomorszájon vág, attól biztos elmenne a kedvem az evéstõl.

Mindenesetre bebúkoltam egy mítinget a nõvérrel, hátha elõadja, mi a tudomány mai állása a fogyásomat illetõen. Ha le kell mondanom a pizzáról, nincs értelme tovább élni.

Nincsenek megjegyzések: