Halálra ítélt könyvtárak

Nem értem a finn gondolkodást. Megáll a keresztezõdésnél, és vár. Jogos lenne a várakozás, ha balra menne, ott építkeznek, lámpa van, de ez nem indexel. Egyenesen és jobbra szabad az út, ez meg áll. Türelmetlen vagyok velük, birka finnek, engedjetek már, hadd siessek a munkába, építeni a népgazdaságotokat.

---
Nem értem a finn gondolkodást. Hatalmas üvegpalotákat építenek könyvtárnak álcázva. Avagy hatalmas könyvtár-palotákat építenek, most, amikor mindenki áttér az elektronikus könyvekre. A könyvtár szerepe változik írja is a Helsingin Sanomat, na de hova? Mi lesz a szerepe? Mert az megjósolható, hogy nem kell hozzá díszes tágas épület, inkább egy jó weboldal, ahol kölcsönözheted, letöltheted a könyvet, zenét, filmet.

Nézzétek, ilyen könyvtár épült Seinjäjokiban, most adták át:

(Pictures from T. Uushheimo blog)

Az utóbbi kép az ifjusági osztályról, a Galaxis útikalauz stopposoknak ihlette. Felette a gyerekosztály, "Bújócskaföld" néven.

Úgy képzelem a jövõ könyvtárát, mint egy buborék, otthon ülsz az internet elõtt, egy kipárnázott szobbában, belépsz a "könyvtárba", és kedvedre töltögeted le a kölcsönzendõ médiát. Nem kell érte elmenni semmiféle palotába. Mint a mátrixban.

Ezek a finnek a könyvtárt közösségi háznak képzelik (bemutatókkal, elõadásokkal), gyerekmegõrzõnek (ebéd után a könyvtárban hancúroznak - második osztálytól nincs Finnországban napközi), játszótérnek (paystationokkal és xboxokkal felszerelt termek, kisebbeknek játszó-szobák babákkal, kockákkal, társasokkal), programokkal (arabkonyha-bemutató, választási vita, lufi-fújó bûvész (?!?)). Egyre jobban visszaszorul a csend, az olvasás, a kölcsönzés, mert azt otthonról intézzük, csak a kért könyvet átvenni megyünk be a könyvtár recepciójára. Beljebb nem is igen vágyik az ember, mert akkora a zsibongás, meg a polcokon amúgy sem lehet googlizni, s kinek van türelme végigböngészni ezer könyvet, mire talál valami érdekeset.