Sors

Azt hiszem azért nem fogadtam el a budapesti állást a nyáron, azért nem költöztem haza, azért maradtam itt, ebben a szép, tiszta, egészséges, biztonságos országban...

mert még vannak lezáratlan dolgaim, mint ez a rendõrségi ügy. Senki nem menekülhet el a sorsa, a büntetése elõl, s én még nem szenvedtem eleget. Ha most elszaladtam volna, akkor visszajött volna késõbb, nagyobb probléma formájában, mint ahogy visszajárnak a párkapcsolati problémák, a környezetemben elromló mûszaki készülékek (most hirtelen 2 izzó égett ki, a kocsim alja szakadt, és a tavaszi fagyasztó javítás után most megadta magát a hûtõm is - hiába simogatom ezeket, hiába barátkozok velük, nem tudom kontrollálni õket, nem javulnak meg). Szembe kell néznem most az egyszer magammal, a természetemmel, a jövõmmel. Majd szólok, ha nagyon nehéznek találom.