Volt egy kellemes beszélgetésem, pontosabban kettő ma este, az első amolyan szakmai, a másik privátabb, s felvillanyozott. Huss, tél oda, most tavasz van, hajtanak a palántáim, s repülök. Le ne késsem a csekint.
A napokban kaptam hideget, meleget az előzőért. Hogy megint csak a rosszat látom. Münchausen sem tudta kihúzni magát a hajánál fogva a sárból, kell az a kezdő rúgás. Erre tessék, itt a példa, a dohányzás, hogy megy ez, ha erős a motiváció. Nem külső kényszer, hanem belső elhatározás volt.
Átfogalmazom a példát. A labda nem tud elgurulni, ha nem rugja valaki oldalba? De. Ha a labda összehúzza magát, behúzza a hasát és kiengedi, akkor el tud fordulni, el tud mozdulni külső segítség nélkül is.
Tanulság: ha egyszerre csak egy célt akarok elérni, akkor megy. Ha egyszerre akarok mindent, belebukok. Tehát akkor most nyugi, türelem rózsája, meg ilyenek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése