Furcsa állapot

Múlt héten a harmadik gyermekem is elballagott, holnap, azaz ma kezdi az érettségit. Ott voltam ma, mégis a mamát megköszönteni majdnem elfelejtettem. Ugyan a fiamé miatt lekéstem az unokaöcsém ballagását, de volt alkalmam beszélni a volt iskolám igazgatójával, aki a számtech tanárom volt, akivel az első (komoly) programomat (és újságcikkemet) írtam... a Mikro Magazinba. Öcsém húga bekerült a válogatottba. Én meg újra itthon. 4 éjszaka idegenben, és annyira megszoktam, hogy furcsa volt belépni a saját lakásomba.

Közben olyan dolgok jönnek elő az eltemetett múltból, hogy csodálkozom magamon. Kedves ismerős hasonlatával, mint valami hagyma olyan a természet, ha lefejtesz egy réteget (levetkőzöl egy rossz tulajdonságot), mindjár előbukkan a következő. Dolgozom magamon, de már unom hogy folyton szembe kell nézzek újabb és újabb (a tudatosból kizárt) hibáimmal.

A kocsi holnap megy vizsgázni, aztán ha nem totálkáros, és van még értelme, viszem szervízbe. Van még a hitelkártyán valamennyi eldobálni való pénz, hogy aztán panaszkodhassak, hogy mennyire szegény szerencsétlen vagyok. Ha eldobnám az autót és a nyáron kerékpárral járnék...

Lejárnak a karácsonyra kapott ajándék mozijegyek, holnap, holnapután, és talán szerdán is moziban leszek, ne keressetek. Tegnap az Argó 2-t láttuk a gyerekekkel. Hát, viccesen érdekes volt.

Az alábbi oldalt a repülőn találtam a fedélzezi magazinban. Vajon ki lesz Alex utódja?