Az adventi naptárban ma ez volt. Nem tudom hogy kerül oda, nem tûnik egy szelíd állatnak, nem oda való, nem tudom beleszõni a mesébe, nem is vagyok hajlandó írni róla. Már tegnap is bajban voltam az õsemberrel, pontosabban elõ-múmival vagy õs-múmival, de ha nem durcáztam volna és elvittem volna magammal, az ócskás telepen lefotózhattam volna az ócska rádiókat, lemezjátszókat bögréket vele. Ma is "tudod mit medve" hangulatom van, talán a kevés alvás. Egyszerûen nem lehet mindent belepréselni egy 24 órás napba, és mindig ugyanaz a visszatérõ kérdés: hol parkoljak? A reptér mellett baromi drága, ha messzebb állok le, akkor buszozni kell, de a busz lassú, így hamarabb el kell indulni. Most kivételesen fizetõs parkoló lesz, mert akkor maximalizálhatom az amúgy is rövid idõt a lányommal (mert hétfõn is valami idõrabló ünneplés lesz, akkor is elmarad az apás délután). Elegem van abból, hogy idõrabló feladatok irányítanak. Elegem van, hogy rinocéroszok bukkannak elõ a múmis mesében. Megyek tüntetni.
Közben - mondtam? - felkértek, hogy az önkéntes szervezet blogjába írjak. Írtam valami nagyon pozitívat, valami nagyon odavalót és frappánsat a tapasztalataimról, erre visszaírnak, hogy nagy része jó volt. Mostly OK. Hát tudod mit? Őket fogom leépíteni. Nem, azt nem lehet, annyira jó segíteni másokon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése