Lekváros csillag a Mikulás-bálba

Másnap reggel Viljonka éktelen kiabálásra ébredt. Kidugta az orrát és kiszagolt, úgy, ahogy Szippancs szokott, s látja, hogy egy cirkuszból elszabadult tigris kerget egy kis majmot. Mögöttük Bájocska szaladt. Ne bántsd! Ne bántsd! Kiabálta. Csak versenyt futunk.

Hát ti nem alszotok téli álmot? Kérdezte Viljonka, mikor a kergetõzés véget ért. Nem. Nem jött még a hó, így nem tudtunk elaludni. A múmi házban mindenki olyan izgatott. Mama és Papa kitalálták, hogy megünnepeljük a karácsonyt.

Hát akkor gyertek be, biztos nagyon megéheztetek. Csinálunk valamit, közben mesélek, mivel töltik a városi gyerekek a  decembert. Tudtátok, hogy ma éjjel jön az unokatestvérem, a mikulás? Neki is ilyen piros ruhája van, nagy szakála, és a jó gyerekeknek ajándékot hoz. A délutáni ünnepségre készítek süteményt, gyertek, segítsetek.

Viljonka gyúrta és nyújotta a tésztát, formára vágta, a majom hajtotta, Bájocska pedig Múmimama lekvárjával kente. Az esti bálra több tucat karácsonyi csillagot sütöttek.