Mérges vagyok

Mérges vagyok az időjárásra. Hétvégén kimentem egy tó partjára, nagyon szépen sütött a nap, de meg lehetett fagyni. Kávéval az étterem teraszáról elnéztem a tóban úszó embereket, fürdőruhában (majdnem meztelenül), de sapkában úsztak, egyik másik kesztyűben. Szauna után jól esik lehűlni. Aztán megint havazott.

Mérges vagyok az anyajegyekre, hogy viszketnek. De nem is arra, hanem arra, hogy ez zavar, és mindig meg kell nézni, hogy mit vakarok el.

Mérges vagyok az öregedésre, hogy minden nap fáj valami. Most épp a fogam. És arra is, hogy amikor kijön egy újabb fájdalom, akkor az előző elmúlik, hogy aztán amikor az újabb izé elmúlik, akkor visszatérjen.

Mérges vagyok arra, hogy a test elhasználódik, megöregszik. Mérges vagyok Jézusra, hogy nincs reinkarnáció, hogy a feltámadás egy bizonytalan távoli jövőben lesz, és hogy akkor sem biztos, hogy ugyanezt a testet kapjuk vissza, hogy fognak így felismerni majd a szeretteim, ha nem lesznek rajtam azok a szokásos szemölcsök és egyéb sebhelyek? És mi lesz, ha az új testemen mikropénisz lesz? - Azt hiszem most ez a legnagyobb félelmem, talán tudat alatt már attól félek, hogy eljön (hamarosan?) az ideje, amikor majd nem tudom kielégíteni a partneremet.

És mérges vagyok arra is, hogy egy távoli országban élek, ahol idegen vagyok, és örökre az is maradok, mert mi van, ha majd egyszer feltámadok, és ugyanide kerülök? És mert itt semmi lehetőségem nincs párkapcsolatra, egyedül maradok, és lássuk be, egyedül megöregedni nem perspektíva, mikor nincs az ember mellett senki, aki emlékeztet, hogy hol hagytam a szemüvegem, meg a rollátorom.

Mérges vagyok a Norwegianra is, mert reklámoznak a tévében, és az összes hétvégi repjegyet megveszik azok a birka finnek, akiknek szintén elegük van a saját országukból, a hosszú télutóból, a hidegből, és elmennek hozzánk nyaralni. Mérges vagyok rájuk is, mert megtehetik, mert két fizetésből élnek, én meg a magányos nem tehetem meg, hogy hazaugorjak meglátogatni a családom meg a barátnőm, mert felverik a repjegyárakat. Az, ami máskor 120 euró, az most a hétvégén 650 lett volna, de a jövő hét végére is 465 euró lenne, és már csütörtökön el kellene menni, mert pénteken nincs közvetlen járat.

Mérges vagyok a Finnairre-is, hogy nincs normális áron repjegyük, meg hogy a pénteki járat reggel megy és nem munka után, és mérges vagyok a Malévre, mert bedőltek, nekik volt péntek este olcsó közvetlen járatuk. És a magyar kormányra is, hogy olyan, amilyen, nem mentette meg a Malévet, szerintem ott is ellenzéki vezetés volt, és mert olyan helyzetet teremt otthon, hogy nem tudok bátran úgy dönteni, hogy hazaköltözök. Ott nem lennék magányos, csak idegbajos.

És mérges vagyok azért, mert mérges vagyok, és mert nem tudok beletörődni a sorsomba, és elfogadni azokat a lapokat, amiket osztott az élet. Vagy a jóságos teremtő, aki mindig épp csak akkora nehézségeket pakol a hátunkra, hogy bele ne dögöljünk.