Mindig túl sokat vásárolok. Most is a nyakamon maradt egy köteg spárga, amit meg kellett csinálni, vagy ez is megy a kukába. Nincs annál rosszabb, mint amikor a drága pénzért vett nyersanyag emésztetlenül megy ki a lakásból. Nincs időm főzőcskézni, hát megfőztem és a hűtőbe raktam, onnan minden reggel teszek a szalonnás rántottába. (Annyira kívántam pár napja, most meg már a könyökömön jön ki.) Így csináltam (recept):
Kivételesen zöld spárgát vettem, és jól tettem, ebben nem maradtak elrághatatlanok a szálak. De hogy biztosra menjek, cukros, sós vízben fél órát pároltam. Vagy főztem. Nem volt időm megcsinálni azonnal, ezért mikor kihűlt, kevés levében eltettem a hűtőbe. Reggel lecsepegtetve apró kockákra vágtam. Megpirítottam a szalonnát, bele tettem a spárgát, kb 3 percig pirítottam azt is, és ráöntöttem a felvert tojást. Sózni nem kell, a szalonna elég sós volt. Ennyi. A tetejére mozzarellát reszeltem. Nyammm. Jól sikerült, ma is ezt ettem. Holnap is ezt fogom, és holnap után is, ahogy a spárga mennyiségét nézem.
Itt meg egy kép egy szokásos hétvégi vacsora közben: van itt minden, olivától kezdve csipszig dippel. Csoda, hogy van még hely a tányernak. Az alma és a citrom még épp nem mászott le az aszalról.
...az utolsó előtti háború után... (puf)
...őrzi emlékét, hogy nemrég itt egy küzdelem véget ért... (lb27)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése