Mondtam már? Elhagytam a telefonom. Vagy ellopták. Nem az benne a legrosszabb, hogy anyagi veszteség ért, hanem a sok telefonszám, ami benne volt. Feljegyzés, üzenet, fotó, amit diktafon és fényképezőgép híján a telefonommal örökítettem meg. Hajaj, nem is tudom felmérni, mekkora kár ért.
Tanulság: nem szabad a telefonban nagyon személyes információt tárolni. PIN kódok, jelszavak, a kedvese(i)d neve és féltett titkai.
Pedig nem-szerettem-nokia-telefon volt. Nem szerettem, mert nem tudtam kimenteni belőle sem a képeket, sem a felvett hangüzeneteket.
A dolog jó oldala, hogy vennem kellett egy újat, ami pici, aranyos, és mindent tud (csókolózáson kívül) amire szükségem van. És kártyafügetlen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése