Tegnap este szingli bulin voltam, csupa nők között, és megdumáltuk a szingliség kellemes és kellemetlen tüneteit. Egyikük elmondta, hogy internetes társkereséssel talál alkalmi partnereket, még nem adta fel, hiszi, hogy ott fogja megtalálni az igazit. Ha már a randi összejött, akkor nem engedi el az urat pásztoróra nélkül. Na az ilyen lányoktól kapásból elszaladnék... Ő a gumira esküszik.
Aztán a kiváncsiság csak rávitt az egyik társkereső lapra. Megnéztem, milyen sokan keresnek ott társat, csinosabbnál csinosabb nők, mindenféle korosztály, gyerekkel, gyerek nélkül (elváltként talán elváltat kellene keresenem). S aztán elfogott a kisebbségi érzés: nem mernék egynek sem írni. Mert ott már minden lány több randin túl lehet, s aki eddig nem kelt el, és velem szóba áll... Ennyi, inkább maradok agglegény.
Arról beszélgettek a csajok, hogy mennyire bírják egymást, ha egyikük növesztene férfitagot, a többiek mind feleségül mennének hozzá. Meg hogy kommunát alakítanak, s megtermékenyítésre időnként beengednek egy-egy hímet. Egyetértettem az ötletükkel, még ha a saját helyzetemen nem is segít. Holnaptól meleg bárba járok, ki tudja, ott talán több szerencsém lesz. De jó lett volna nőnek születni! Kiírhatnám: dugjatok meg!
Mert ilyenkor hiába az eddigi sikerek, okos és szép gyerekek, mikor az élet hátralevő részére újra kezdhetem a gyüjtögetést: családot, lakást, kocsit, gyereket, az egészet a szépségeivel meg nehézségeivel, inkább beteszek egy filmet. Most épp a randigurut, hátha ragad rám valami coaching, vagy valami csajozós duma. Nem, nem megy nekem ez az ismizés, csajozós duma, sem a képek és a bemutatkozások olvasgatása. Akkor inkább felhívom azt a hölgyet, akinek a fényképét egy ismerős hozta el, mindent tud rólam, (és ennek ellenére) megismerkedne velem.
Közben azon jár az agyam, mit írnék ki magamról: kábszert még csak nem is próbálta, nem tetovált, kissé ;-) túlsúlyos, vagy inkább mackós, szőrös, kopasz(odó), 3 gyerek, de nem élnek vele... basszus, ha mindezt kiírom, mi marad az első randira? Nem, nem lesz regizés, sem ismizés, sem randi, sem kuki-punci barátság. Kész vagyok, ma estére legalábbis.
Tudom, hogy egész este ezen fog járni az agyam, nem fogok tudni elaludni, és nem fogok tudni felkelni, elmarad az uszoda, a fogyás, a közös szaunázás. Szörnyű kilátás. Pedig a horoszkópom jókat írt. Na jó, abban meg nem hiszek...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése