Örömmel látom Marika kommentjét. Kedves blogja csak beavatottak számára teljes, finnugorul ír. Ha tudná mennyit énekelek én is a kocsiban... meg a szaunában.
Ma reggel szaunával kezdtem a napot. Finn szauna medence nélkul, az irodaház 6. emeletén. Jobb mint a semmi. Hûlni a teraszon lehet, szeretek kiallni egy szál trörülözõben, és bámulni az érkezõ kollegákat. Két cég van az irodaházban, az egyik fiú cég, a másik lány (a két cég közti különbségekrõl tanulmányt lehetne írni). Ahogy kint állok egyik reggel, lecsúszott a törülközõ. Azt az ijedt arcot és kapkodást láttátok volna!
A héten listákat írok. Mit kellene megvenni? Ruhát, bútort, számítógépet, wlan rootert. Mit kell a ház körül elintézni? Mit vegyek a farewell partira? Mit kell a munkahelyen leadni? Telefonszamok meglegyenek papiron is. Mit kell a kollegáimnak átadni és mivel kihez forduljanak? Ez a lista írás, fõleg a munkahelyi, olyan, mint a végrendelet. A már-nem-ott-létem napjairól gondoskodom, hogy ne szídják felmenõimet a hátam mögött. Talán segit elintézni, hogy egyszer vissza mehessek.
Számbavettem azt is, hogy mit fogok hiányolni a munkahelyemrõl. Elõszöris a konditermet, ahová akár délben, ebéd helyett is felmehettem. A szaunát, ahol hétfõ-szerda-péntek reggel melegedhettem, és kettesben maradhattam a gondolataimmal. A pálmát az asztalom mellett. A laptopom, amivel otthonról is dolgozhattam. Meg a legkedvesebb kollegáimat, a kávézásokat, az internetezést, a kötetlen munkaidõt. A finn tanfolyamot, a finn nyelvû meetingeket (palaaveri). Ja, még a 000 végû céges telefonszámomat is. Azon gondolkoztam, hogy az a lista amit nem fogok sajnálni, hogy ott marad, vajon hosszabb-e ennél?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése