Az általános iskolám most 25 éves. Az ünnepi vacsorán sok volt tanárommal találkoztam. Egy páran már nem jöhetek el, de aki ott volt, szinte semmit nem változott. Max. egy kicsit megtestesedett. A diri és a technika tanárunk a két legifjabb, akik pont olyanok mint a ballagásunkkor. És örömmel láttuk, hogy a kedves portásunk, aki már akkor is idős volt, most is olyan fiatalos. Laci bácsi. Ő az, aki Betondnak keresztelt, mert átgázoltam a suli előtti füves részen. Körbefuttatott a betonon, és mondta, hogy a betonon, Betond. Megpróbáltam lefotózni őt is, meg azokat a tanárainkat, akik holnap nem jönnek el az osztálytalálkozónkra. Az ofö kinyomtatja addig.

Volt kitüntetés osztás, és volt székelykáposzta vacsorára. Hozzá címkézetlen palackban bor, meg a kötelező ünnepi műsor. Pont úgy, mint egy 80-as évek beli cseh filmen.

Jó felidézni az iskolás éveket. Már teljesen kimentek a nevek a fejemből. Jó tudni, hogy hova tartoztam, hova tartozom még mindig. Jó napom volt.
2 megjegyzés:
Jók ezek a találkozók. Nálunk tavaly interneten folyt a szervezés, s azóta is többen kapcsolatban állunk, ha másként nem, hát a világhálón... Én egyébként is szeretek találkozni rég nem látott emberekkel, örülök, hogy jól érezted magad!
Igen jol ereztem magam penteken is, tegnap is. Egyebkent az osztalytalalkozo veletlenul esett egybe az iskolai rendezvennyel...
Megjegyzés küldése