2006. október 14., szombat

Gyerekek

A fiaim hirtelen nagyot nőttek a szememben: pár nappal ezelőtt teljesítettek egy nagy kihívást: egyedül jöttek haza az iskolából. A távolsági buszig eljutni, a vezetőnél jegyet venni, a megfelelő megállóban leszállni és besétálni: ezt most csinálták először.

A leányom meg éveket fiatalodott ugyanakkor: a múlt héten elvesztette a tornazsákját, benne az új dias cipővel meg a lakáskulcsával. Aztán egy hétre rá meglett minden, szerencsére.

3 megjegyzés:

Gyula írta...

Nálunk is már hetek óta folyt az alkudozás, hogy a suliból egyedül jöjjön haza leánykánk. A szülinapja utánra igértük ezt, de a héten már engedményt tettünk. (Az öröm óriási volt.) Tudom, bennem van a hiba, de azért aggódtam. (szerencsére feleslegesen.)

csepelke írta...

ja ja, én is töröm a fejem...

Betond írta...

Nagy segitseg ha nem kell a munkabol rohanni, nem kell a sulit hivni, hogy a gyerekeket vigyek az ugyeletbe. Talan meg egy telefont erdemes adni nekik, hogy hazafele menet, vagy mikor haza ertek, telefonaljanak, hogy minden rendben.