Lemaradtam a forradalomról

Ha tegnap volt valami forradalom a Kossuth téren, akkor lemaradtam róla. 6 óra után gondoltam, hogy arra megyek és megnézem, milyen a hangulat a parlamentnél, de már a villamosból láttam, hogy a tömeg zászlókkal hazafele vonul a Dunakorzón. A parlamentnél csendes volt a tömeg, szinte álmos, mint egy Bóbita klubban, és gyorsan ritkult, fogyatkozott. A fõ mûsor déután 4 és 6 között volt, lemaradtam róla. Ismétlés: minden nap 5 órakor. Ja, van, aki ilyenkor még dolgozik. Még az orvosi sátornál sem találtam ismerõst, arra számítottam, hogy Marcsit, vagy valamelyik ismerõs asszisztenst ott találom. Hát nem. Ha nem találkoztam volna ismerõsökkel, és ha nem lett volna náluk rozsdamentes laposüvegben mézespálinka, akkor már 10 perc után haza mentem volna. Így a tér szélén beszélgettünk, megnéztük a zsíroskenyérhez vezetõ sort, aztán a Dunakorzón át mi is hazaballagtunk. Útbaejtettünk egy McDonaldsot, ahol más forradalmárok is zászlót letámasztva vacsoráztak. Egy srác pólóján a mostani forradalom szlogenje volt olvasható: táncolj Feri, búcsúbuli.