Húzd meg, ereszd meg

Épp a gátlásosságról olvasom: "Tudományos megközelítésben itt a közeledési-elkerülési tendenciák konfliktusáról van szó, s hogy végül odalépünk-e célszemélyünkhöz, avagy kétségbeesetten belemenekülünk egy salátás tálba, az pusztán a két rendszer erőviszonyaitól függ." Megfejtendő gondolkodásom és viselkedésem furcsaságait. "Ezt az egyoldalúan negatív felállását szokás alkoholbevitellel pozitív irányba eltolni, ugyanis ez a vegyület a viselkedésgátló rendszer aktivitását gátolja, de hosszú távú megoldásként persze nem javasolt."

Milyen jellemző ez a finnekre (is). Hidegek, ismerkedni nem tudnak, csak ha már hulla részegek. Talán ez kellene nekem is? Az alkohol stresszt old, és oldja a félénkséget. Tudom, nem old meg mindent, pl. a potenciával negatívan korrelál.

Most abban hiszek, hogy ha leadok 5-10-15-20 kilót, akkor könnyebb lesz minden. Megbirkózni a gondokkal, elfutni a jegyet kérő kalauz elől (lásd: Kontroll ma este a TV2-n), szemébe mondani a lánynak, hogy Csak szex vagy semmi. Még az infarktus és a rák is inkább mást keresne.

"Gyorsan felizgul ártalmatlan helyzetekben is, és nehezen nyugszik meg. Aki felismeri, legyen óvatos vele. Könnyen megbántódik." Milyen igaz! Mint a 80-90-es alap pulzus, amire béta-blokkolót szed.

És lassan már majdnem Mérő László játékelméletét idézzük: "Játszunk el a gondolattal, hogy valahogy kikapcsoljuk átmenetileg a viselkedésgátló rendszerünket. Ilyen a valóságban is van, pl. pszichopata gyerekeknél kimutatható, hogy a jutalmazó központ aránytalanul túlműködik a viselkedésgátló rendszerrel szemben. Amikor ezek a gyerekek laboratóriumi körülmények közt olyan játékautomatával játszottak, melynek nyerési-vesztési esélyét a kutatók manipulálták a szomszéd szobából, akkor az derült ki, hogy a kezdeti nyereségen a gyerekek annyira felbuzdultak, hogy amikor veszíteni kezdtek, nem tudtak leállni, és végül mindenüket eljátszották. Túl vonzónak tűnt a nyerés lehetősége, szemben a folyamatos vesztés realitásával."

Ja, valahogy túl sok kisérletet olvastam az utóbi időben. A legjobban az tetszett, hogy az agy két féltekéjének a vizsgálatára el lehet altatni csak az egyik féltekét. Állati!

Expecto Patronum!