Szakácstragédia

Ez most nem vicc. Nagyon is komoly.

Épp azon gondoloztam milyen jó kis meztelenszakácsos bejegyzést írok most ide. Hogy megírom, mekkora sikert arattam nemzetközi szakácsként Finnországban, ahol idősek otthonában rétest sütöttem, s felkértek, menjek máskor is. Vagy hogy megírom milyen príma ebédet rittyentettem gyerekeimnek pillanatok alatt, meg hogy milyen finom lett a délutáni császármorzsa. (Óh, te isteni császármorzsa, gyerekek és meztelen szakácsok kedvence!) Mert hogy itt vannak a gyerekek s kényeztetni kell őket, a leány is kivételesen, mert a bowlingot ő sem hagyta volna ki, és az ikrek, csak egy napra, mert holnap hajnalban Macedoniába mennek néptánc fesztiválra. És arról is írtam volna, milyen finom lett a padlizsánkrém, mert amit tegnap Antymixéknél ettem, az egy csoda volt, Antymixné receptjét akartam megismételni, s lett belőle tragédia, pedig mindent megvettem hozzá, a paradicsomot, fokhagymát, még a piritósnak való toast kenyeret is, s most dobhatom ki, vagy mehetek újfent piacra venni padlizsánt. Mert ahogy az lenni szokott (Murphyéknál legalábbis, de most már én is kicserélhetem a névtáblát) mikor a császármorzsát feltálaltam, már sercegett a sütő, s pont nyitottam volna az ajtaját, mikor valami puffant, aztán mégegyet, nem olyan tompa puffanás volt mint amikor valami leesik, hanem annál sokkal mélyebb, hangosabb és ijesztőbb, mint amikor valami felrobban, és duplán, mint ahogy a dupla tornyok szoktak. És lett a sütőm csatatér, csata után, zöldségcafatok lógnak a rácson, az oldalán, a tetején, minden csupa égett hús és bőr. Padlizsánhús és padlizsánbőr, és mindenre ráfolyt, odaégett padlizsánvér.

Lefotóztam volna tragédiámat, hogy lássátok és velem szomorkodjatok, de eszembe jutott, hogy a gép elment Tönkre, és azóta kuka. Ehh.

Na de minden rosszban van valami jó, ebben a történetben is van. A sütőmnek a robbanás után pont olyan szaga lett, mint a finn szaunának, mikor a fát átjárja a víz és izzadtság szaga, s eszembe juttatta a finnországi szaunázást, ami pedig jó volt, s szemnek, léleknek felüdítő. Ahogy elnézem, a sütővel még lesz dolgom amint kihűlt. Nesze, meztelen szakács, ki csak a hasadra gondolsz, meg ami alatta lóg! Még jó hogy nem az arcomba robbant.