Az ősz nem a nyár vége!

Az ősz nem a nyár vége! - olvasom valahol, talán a tévében egy hirdetésben. S olvasom milyen érdekes tanulmányt írt Nelli (nem az elefánt) a tévéről. Nekem meg eszembe jut a tegnap esti szex, azaz szextelenség. Esztelenség. Tévét nézni mikor mást is lehetett volna. Fáradt voltam, magyarázkodom. Nem álltak össze a gondolataim. Nem ide jöttem, nem ezt akartam -szól az agyamban Ákos dala. Az agyamban - az ágyamban (LB27). Pedig a film, az tuti, igazából vaffankúló, a vasárnapi Lars von Trier film után határoztam el, hogy végre megnézem Dogvwille-t, ott porosodik a polcon. Úgy néz ki a díszlet, mint a SIMS-ben. A játékot ismeri mindenki, a falak átlátszóak, látni mi történik a házakban, ha beírod a kódot, a 18 éven felüli jelenetek is élesen és tisztán, de a WC-re nadrágban ülnek, mint ahogy Kata is ruhában csavarodott be. Nekem is volt gondom mikor a masszőrlány lehúzta a kisnadrágot (kisnadrágban indultam el - szemétvödörrel? hát ahogy kell), vagy mikor "húzza félre a péniszét" mondta az ultrahangos mama. Tegnap becsavarodtam, betegségekkel ijesztgettem a Nőt, mire kirohant, s zokogásban tört ki. Másnak is vannak gondjai. Mégis, az ősz nem a nyár vége, hanem valami újnak a kezdete, elvetjük a magot, és tavaszra minden újra kivirágzik. Az ősz az átgondolás, az újat tanulás, a lassitás időszaka. És hogy legyen mire fókuszálni, itt a horoszkóp, ami annyira rövid és igaz rám, mint rá, kösz Sára. Megpróbálok nem kiugrani az ablakon.