Tegnap overnájt ültem a net előtt és olvastam, kiképeztem magam szívügyi tanácsadónak. Értem már a szív minden rezdülését, legyen az testi, lelki, szerelmi vagy művészeti. Aztán látom, hogy az egyik kis moziban, ahol van diákkedvezmény, megy egy film: Overnight, hát betértem. ivételesen nem voltam egyedül, legalább 5-6 néző volt rajtam kívül. Fura film, nem tudtam beleélni magam, a vége sem egyenes, nem lesz szívbajos a főhős. Nem ragadt rám a tőzsde izgalma, helyette rázva szárítottam a pilóverem, amire az üdítőm kifolyt. Tanulság: felborulás után ne csavard le a kupakot.
Ma megtudtam, hogy programozni nem csak Budapesten lehet, ha igazán nyugodt körülmények között akarsz dolgozni, ugorj le Mauritiusra. Vidd a családot is. Ha van.
Könyvtárból kivettem Amadeust (Milos Forman, 8 Oszkár), amiben Salieri rájön, hogy Mozart látja és hallja a zenét, mielőtt még leírta volna. Mester és kókler története. Szerdán magányos mozidélutánt tartok, lehet jönni nézni. Köszönet a könyvtárosok gyöngyének!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése