Csokoláda

Reggel csokoládé volt a cipőmben. Nem tudom, hogy került oda. Egyedül vagyok, és ajtót duplára zárom. Az ablakokon sem zörgött senki. Bár, tegnap egyszer bevertem a könyököm, mégsem utal rá semmi, hogy váratlan vendégem lett volna. Az éjjel egyszer felébredtem ugyan, és kimentem az előszobába, de akkor még nem volt ott semmi. Reggelre meg pont olyan fekete csoki, 70%-os, mint amilyet a múlt héten vettem akciósan.

Mindenesetre a csokoládé jól jött, tejbegrízt főztem reggelire, annak a tetejére szórtam belőle. Meg a mandulából.

Csokis napjaim vannak. Nem vagyok oda érte különösképpen, mégis, tegnap valami édes kényeztetésre vágytam, a lenti kávézó mellett megcsapott egy illat, és megkívántam egy forró csokoládét. Van a munkahelyemen hozzá való por (egy kávézóban vettük, nagy dobozban, ha valaki vesz belőle húzzuk a strigulát, és a végén összedobjuk az árát, ki mennyit fogyasztott). Olyan az íze, mint a csokipuding, csak hígabb. Foró tejhabbal kell elkeverni, isteni ital lesz belőle. Tegnap mégsem esett olyan jól. Összeesett a hab (tejhiány miatt beszállítót váltottunk, és ez a tej nem az a tej), ráadásul nem édes hanem keserű szájízem maradt utána.

A napokban óriásplakátokon látom, hogy az egyik pudingpor gyártó megjelent egy új forró csoki porral. Ebben a melegben nem kell beülni kávézóba, és beszélgetni a barátaiddal, mert haza is viheted, és egyedül is élvezheted. Csak épp a körítés, a kávéházi hangulat, a barátok, és a pezsgő beszélgetés illata (ez szinekdoché) fog hiányozni. Azt a gyártó sem tudja tasakba tölteni. De olcsóbb így, és talán pont ezért sokan jobban megengedhetik majd maguknak, mint a beszélgetős, időpocsékolós kávéházi csokoládézást. Olyanok is, akik életükben nem jártak még kávéházban. (Megtalálták a piaci rést, mint az edzőcipő gyártók a sivatagban.)

Azon gondolkoztam, vajon eddig miért nem lehetett forró csokoládé port kapni. (Mert a kakaópor, főleg a nyuszis, meg sem közelíti azt. A puding, meg bár ízben az áll hozzá közelebb, sokkal sűrűbb.) Rájöttem: mert tejhab kell hozzá! Ilyet otthon előállítani elég nehézkes. Gőzölő gép kell hozzá, hogy a tejbe beletegye a buborékokat. Úgy látszik, most jutott el oda a technológia, hogy sikerült a buborékokat is a zacskóba zárni. Micsoda fejlődés! Innováció! Keverünk egy kis levegőt a csokipudingba, használjunk egy kicsit kevesebb sűrítő anyagot, és máris kész az új termék! Téli esték bánatos, otthon ülő magányosainak. Hurrá! Látom a végét: a társadalom elmagányosodik, és a kávéházak csődbe mennek.

Nos, én inkább társasági forraltborozásra szavazok (vagy a gesztenyére). Péntek este pikkujoulu (finn kiskarácsony) lesz, glögivel, piparkakkuval.

Jut eszembe, van egy zsák gesztenyém. Megsütjük együtt?