Régi és új arcok

Tegnap esti találkozón meséltem kicsit a magyar lista történetérõl. Hogy is volt az, amikor a meccs után bõrig ázva G. Judit felhívott magához 20-admagammal, szedettvedett magyar programozók, egyetemi cserediákok, babysitterek, és régóta itt tanyázók társaságában, szárítkozni, teázni. Ott szedtük össze az email címeket, hogy ha bulizni megyünk, megírhassuk egymásnak. Elõször volt a címlista a weben, aztán egy kis névsor, telefonszám, email cím, aztán ahogy jöttek az újabb nevek, címek, telefonok, a régóta itt élõk, lett belõle zárt levelezõlista. Végül akkora lett, hogy pont a házibulikat, ami miatt a lista létrejött, nem lehetett megírni.

Volt, hogy a budapesti Nokia épületében, a liftben, elolvasva a kártyán a nevem megszólított valaki: te vagy az, aki a helsinki magyar levelezõlistát?

Most itt vagyok megint, új arcokkal találkozom. De nem is mindenki teljesen új, tegnap olyan valakivel is találkoztam, akivel 3 évvel ezelõtt együtt jártunk a Kalevala BK haladó finn tanfolyamára. Aztán a tanfolyam vége elõtt lelépett, Finnországba, s mi irigykedtünk. Aztán mi is kimaradtunk a feleségemmel, egyéb családi ügyek jöttek közbe, s a finn nyelvvizsga elérhetetlen távol került. TK fél évvel késõbb sikeresen levizsgázott, nekem maradtak a finn kollegák gyakorolni, meg az egyre csökkenõ finn utak. Aztán ezek meg is szûntek, nem is repülhettem többet, mikor új, lokális finn fõnököt kaptam. A válás körül gondolkoztam el újra azon, hogy ha szabad vagyok, szabadon költözök. Várnak a régi arcok, akik itt maradtak, azóta letelepedtek, lakást vettek, babát csináltak. És az új arcok. Kiváncsi lennék, a régi arcok közül hányan lehetünk még itt? És hányan vannak a levelezõlistán? És miért nem sikerül ezeknek az új arcoknak feliratkozni a listára?

Mindenesetre tegnap összeírtuk az email címeket, hogy ha házibuli van, megírhassuk egymásnak.

Milyen érzésem van? Dézsa víz.

"ha itt itt a perc és mindenki érzi ez így jó a szent szent helyen saját farkába harap a kígyó" (EK), de mondhatnám Kim Kiduk címmel is: Tavasz, nyár, õsz, tél... és tavasz, vagy egy finn film címével: Kivenpyörittäjän kylä (a kõgörgetõ faluja)