Aggódásterápia

Megnéztem az Anger Manager c. filmet, elég bizarr, egy pasit azért felbosszantanak, hogy aztán bíróságilag dühroham-kezelõ pszichodokihoz küldhessék. Még szerencse, hogy nekem nincs konfliktusom senkivel: sikerül mindig magamban megtalálni a hibát.

Viszont van egy másik bajom, a kialvatlanság, ilyenkor, ebéd után szokott jelentkezni, tünete, hogy ültömben elaludnék. Azt írják, hogy ha ilyen elõfordul, kevés volt az esti alvás. Pedig istenuccse, már 11kor nem csinálok semmit, max TV, net, olvasás, és 1 körül már aludni is szoktam. Hogy a 7 órás kelés túl korai? Olyankor lenyomom az órát és 8-ig ágyban maradok. Besüt a nap, nem nagyon tudok aludni miatta. Horkolok? Még nem hallottam, de az is ronthatja a hatásfokot. Alvás közbeni légzés leállás? Egyszer egy 24 órás EKG állítólag kimutatta, de hogy mit csináljak vele, nem mondták meg. Ha egyszer rémes álmomban lelõnek, lehet elfelejtek a kinti világban lélegezni utána. Mint a mátrixban: bent sérül, de kint is rángatózik, és bent marad, mielõtt elérhetné a telefont. (Lám, milyen fontos a vezetékes telefon, a mobilon nem megy a teleport.) Hanem a lényeg az alvás, errõl nagyon akartam írni, talán meg is ejtem, a hisztamin, a melatonin és az éjfél elõtti alvás kapcsolatáról, most a legfontosabb valami technikát találni arra, hogy el tudjak aludni, mert ez így nem mehet tovább: befele jövet összerrogynak, érzem, elaludnának a lábaim, pedig az út jó fél óra, szükségem van rájuk, aztán az agyam kapcsol ki, vagy a szivem áll át esti mûszakra. Le vagyok lassulva. Elaludni nehéz, ha nincsenek megoldva a napi problémák. De akkor is, ha túl fáradtak vagyunk. Vagyis elõbb el kellene tudni aludni, kipihenni magam, akkor jobban fogok tudni aludni. Olyan ez, mint amikor saját farkába harap a kígyó. Aggódások közepette is csak úgy megy az elalvás, hogy megy a TV, vagy könyv a kézbõl kihull, az agy egy idõ után kikapcsol.

Ez nagyon tetszett: "Ha valami miatt aggódunk és ezért nem jön álom a szemünkre, próbáljuk ki az ún. programozott aggódás" technikát. Ennek lényege, hogy jelöljünk ki egy negyedórás "aggódási időt", amikor - megfelelő kontroll mellett - csak erre koncentrálunk (pl. hogyan fizetjük vissza adósságunkat), így nem fogjuk az egész estét erre pazarolni."

És ez igaz a düh-kezelésre is: nevezzünk ki egy-két ellenséget, és a dühünket rájuk, és csak rájuk irányítsuk. Semmiképpen se magunkat okoljuk.