Bent az ofiszban fáztam, hidegen nyomja be a levegőt a keringető, az ablakok nem nyithatók, szép kilátás nyílt a lakótelep hatalmas dombjára, gyönyörű bárányok úsztak az égen, a nap árnyjátékot játszott velük, meg az emberekkel, kinek az árnyéka hol elfakult, hol megerősödött. Meg a fákkal is. Annyira nem éreztem, hogy mekkora a hőmérséklet, hogy meglepődtem, mikor kiléptem, legalább 28 fok, tűz a meleg, kánikula. Ja, nézek a naptárra, nyár van, ahogy a finn vicc is mondja:
- Voltál az idén nyaralni?
- Igen, pont szabadnapom volt aznap.
Azóta kicsit javult az éghajlat, de jobb itt, mint otthon, ahol 36 fokokban csapkod a villám, és fulladoznak a rokonaim. Remélem, bírják egészséggel. Én meg, hogy sportos legyek és karcsú, elmegyek kosarazni, este 8 körül kezdünk, akkor már csökken a hőség, és laposabban süt (a felhők alatt a szemünkbe) a nap.
1 megjegyzés:
Nekem jó, én is légkondiban ülök, csak hazáig rossz a buszon - de gyakran ott is működik a légkondi. Vagy kikapom a táskámból a legyezőmet. :)
Megjegyzés küldése