2008. július 3., csütörtök

Magyar - kínai kapcsolat

Szerintem a lecsó a magyar - kínai rokonság egyik bizonyítéka. A lecsó a magyarok kínai étele. A kínai ugyanis zöldséges egytálétel, apró húsdarabokkal, rizzsel. Mi a lecsó? Zöldséges egytálétel, apró húsdarabokkal (kolbászkarikák), és a legjobb rizzsel. Vagy tojással, ahogy a kínaiban adják: tojásos rizzsel. Attól eltekintünk, hogy a lecsóban nincs bambusz, mert az nálunk nem terem meg, de a kínaiak is leginkább káposztával helyettesítik. Meg a kínai ételekben is variálják a zöldséget, a hagyma viszont elég gyakori. Másik bizonyítékom is van a rokonságra: az általam megfigyelt kínaiaknak, épp úgy, mint a magyaroknak, két kezük, két lábuk, két fülük és egy orruk volt. Szerintem elegendő bizonyíték. Ha találok egy harmadik hasonlóságot is, akkor három úton bizonyítottam a rokonságot, az már tudományosan megalapozott. Megvan: mikor beszélnek, a kínaiaknak is mozog a száju. És időnként pislognak is.

Harmadik napja eszem a lecsómat, és ahogy elnézem a progress-t (lecsó-fogyási tendenciát), még három napig lesz belőle elég. Nem baj, szeretem a kínait. Rizs is van elég.

Nincsenek megjegyzések: