Bedöglött

Ez amolyan szolgálati közlemény-féle. Bedöglött a(z egyik) munkahelyi laptopom, és nem férek hozzá egy csomó rendszeremhez, például a betondos emailemhez. Ezért nem válaszolok. A jelszó már rég elveszett, de ezen a gépen benne volt az örök emlékezetben, automatikusan beléptetett. Azt a gépet amúgy is le kellett volna már adnom, akkor ugyanígy megszûnt volna a hozzáférésem. Most mégis váratlanul ért. Nem én kapcsoltam ki, nem én döntöttem, hogy na most... Mint a kaszás.

Egy jó tanács: a jelszavakat nem holmi post-it-ekre, vagy fecnikre kell felírni, hanem mindig ugyanodoa, a titkos listára, olyan helyre, hol nem veszik el. Egy ismerõs folyton a lakásban hagyta a kulcsát, és lakatost kellett hívni. A sokadik 40 EUR után elásott egy pótkulcsot az udvarban. Nagyanyáméknál a favágitó mellett, a tetõcserepek alá dugták a kulcsot, ha elmentek kapálni. Most már mondhatom, más lakik ott. Tegnap kaptam egy leadott csere laptopot. A HDD jelszó nem volt meg, szerencsére az kiderült, ki volt az elõzõ használója, és szerencse, még a cégnél van, és emlékezett is a jelszóra. Mert mindenütt ugyanazt a jelszót használja. Na nem tudom, mi a lejobb megoldás, de jelszó elvesztés (fõleg a kimentett mailboxok jelszavai) elég kellemetlen élmény. Gyerekkori verseimet, gondolataimat lakatoltam le a PCSecure nevû programmal, természetesen a jelszó már nincs meg... Oda a mûvészetem. A verses naplóim meg egyszerûen elvesztek... Múúú...

Még egy jó tanács: akármennyire fájdalmas is, rendszeresen menteni kell a gépet. Az egész projekt elveszett, az utóbbi 3 hét munkája. Email-ekbõl próbálom legalább a Roles and Responsibilities listát meg a high level test schedule-t összekaparni. Ez utóbbi az egyszerûbb, mert kiforrot processzeket használunk. Nem tudom, mi lenne, ha a backlogom lenne, és az veszett volna el.

Ejh, ezek az akadályok! Oké, hogy idõnként át kell ugrálni õket, de ha mentettem volna, nem kellene ennyit izzadni.