Hehe

Röhögök az egészen. Tegnap még azon keseregtem, hogy nem érem el a hálót, sem a leveleim, sem a blogot, offline vagyok. Aztán otthon meghekkeltük a routert, hogy az újabb laptoppal is elérjem a világot, meghekkeltem a wlan-t, és lám, ma már online vagyok, igaz azt a szigetet (intra), ahol a munkám lakik, még mindig nem érem el. Ma viszont, és ezen röhögök reggel óta, kaptam egy újabb laptopot. Természetesen cégeset, ez is egy T61-es, a kollegámé volt, s neki már megy a tanácsadócéges távoli hozzáférés. Hehe megint, távoli hozzáférés kell itt bent az irodában, mikor közel vagyok. Na. Nekem átmenetileg kelleni fog a kölcsön céges, mert csak azon tudom beüzemelni a távoli hozzáférést, és megrendelni a securid kártyát. Érdekesek ezek a folyamatok. Használd a sajátod, de ahhoz, hogy használhasd, kell egy belsõ. Mi lesz, ha már mindenkinek csak saját gépe lesz, és nem lesz akinek a gépén be lehetne lépni megrendelni a hozzáférést? Megvan már az elméletem is, hogy miért nem adnak a külsõsöknek belsõ laptopot, pedig a termelékenység sokkal jobban romlik, mint amennyibe a laptop fenntartása (lízing, licencek, meg a support) kerül. Rádásul a levetett T43-asok is megfelelnének. (De ezt az öreg Dell gépemet nem cserélném el senkivel, ez tetszik.) Olyan ez, mint a raktárban álló termék. Áll benne a likviditás. A görcs álljon abba, aki ezt kitalálta. A kollegákkal a csetezés nem fog menni, pedig azon üzennek, hogy ideje ebédelni, meg azon támogatjuk a végfelhasználókat. Kénytelen leszek majd a saját laptopomon illegális voip és cset programot használni. De addig is itt a kölcsön gép, ma megint kettõ lesz a hátizsákomba hazafelé. S hogy az elméletem igazolni lássam, ma a reggeli megbeszélésen közelgõ átszervezésekrõl hallottam.